Turisztikai paradicsom lenne a Tisza-tó

A Tisza-tavi fejlődés felgyorsulásának az okára az egyik válasz, hogy a bizonytalan tavalyi szezonindulás után nem kis részben

a maradj otthon kampány promóciójának köszönhetően a 2020-as nyár kifejezetten erősre sikeredett.

Mindez a területen érdekelt vállalkozásoknál nemcsak derűlátást, de némi befektethető tőkét is generált a Figyelő cikke szerint. Mivel a szezonon kívül nincs nagy mozgás ebben a vízi sportokhoz, szabadtéri fürdőzéshez kötődő régióban, a nyár eredményeit a november közepétől május elejéig tartó vendégfogadási tilalom sem rontotta túlságosan. Akinek pedig ez mégis extra nehézséget okozott, az komoly segítséget kapott dolgozói megtartásához az ötvenszázalékos bértámogatással.

A Tisza-tavi Sporthorgász Kft.-t és a tiszaörvényesi Kormorán kikötőt működtető Hegedűs Gábor azok közé tartozik, akik szerint az idei szezon kapcsán minden ok megvan az optimizmusra.

Az utóbbi három esztendőben beértek a korábbi évek-évtizedek erőfeszítései, ez idő alatt annyit fejlődött a Tisza-tó környéke, mint amennyit az ezt megelőző száz év alatt sem

– véli.

Száz esztendő helyett mindössze negyvenéves múltja van ennek a negyed-ötöd balatonnyi mesterséges vízfelületnek. Ez idő alatt részben a természet birtokbavétele által, részben az ember tájalakító beavatkozásai nyomán turisztikai szempontból is egyre vonzóbbá lett. A nagyon látványos fejlődést az utóbbi három év eseményei gyorsították fel.

Az önkormányzatok, felismerve e szabadidős sportban rejlő lehetőségeket,

már jó 10 éve úgy döntöttek, hogy az idegenforgalmi célú fejlesztési stratégiájukat a horgászturizmusra alapozzák, és ez a koncepció be is váltotta a hozzá fűzött reményeket. A Moghosszal folytatott tízéves per után az önkormányzatok a tulajdonukban lévő Tisza-tavi Sporthorgász Nonprofit Kft.-n keresztül a saját kezükbe vették a sporthorgászat szervezését, a haltelepítést és a halőrzést.

A cikk szerint ezzel elérték, hogy a Tisza-tó az év minden szakában halban gazdag horgászati célpont legyen. Az intézkedés jótékony hatása előbb a horgászok számának, költési kedvének, majd pedig a turisztikai célú beruházások számának növekedésében kezdett mutatkozni. Ezen az alapon nyugszik ma a terület ingatlanpiaci és turisztikai fejlődése.

Az idegenforgalmi vonzerejű helyeken épülő szálláshelyek, turistacsalogató események, látványosságok szaporodásával a csendkedvelő ökoturistáknak és a horgászoknak a programturizmust kedvelők, strandolni, koncerteken, tömegrendezvényeken részt venni vágyók tízezreivel vagy a motoros vízi sportok szerelmeseivel is osztozni kellett és kell is a tavon. A szabadidő eltöltésének e különböző módjai által generált konfliktusok korábban sok fejfájást okoztak, ám mára kiegyenlítődni látszanak: míg a Tiszafüred vonzáskörzetében lévő kikötők a csendesebb pihenésre adnak lehetőséget, addig a sarudi medence, illetve a legnagyobb vízmélységű abádszalóki öböl kikötői a motorcsónakozni, vízisízni akaró vendégek előtt is nyitottak.

A sarudi medencében örvendetesen erősödik a vitorlássport és kormányosképzéseket is szerveznek.

A bicikliutak kiépülésével jelentősen növekszik a kerékpáros turisták száma is: az elmúlt öt évben évente megduplázódott, tavaly pedig a hetvenezret is meghaladta, ami egyértelműen a Tiszafüred és Poroszló közötti, négy kerékpároshidat is magában foglaló útszakasz kiépítésével van összefüggésben. Ezzel ugyanis meg lehet kerülni a tavat anélkül, hogy a túrázó a 33-as főutat érintené.

További részletek a Figyelő legfrissebb számában.