Erdőfürdő és törökfürdő: régi-új fogásokkal hódít az egészségturizmus

Megélénkült a kereslet a szabadidős kültéri programokra a Covid időszakában, szó szerint új kapuk nyíltak a bezártságból egy korábban is sokak által vágyott egészségesebb, természetközelibb élet felé – fogalmazott a Világgazdaságnak Szegedi Andrea egészségturisztikai szakértő.  

Az egészségturizmus nem keveset profitált és profitál a Covid és a poszt-Covid időszakban megizmosodott kereslettel. A természetközeli élményekre támadt tömeges igényt érzékelve régi és új programok sokasága jelent meg a kínálatban, ilyen például az erdőfürdőzés, a japánoktól átvett sinrin-yoku. Ez nem erdei túrázás, mert nem a távolság leküzdése, a legyalogolt kilométerekben kifejezhető teljesítmény a lényege, hanem az elmerülés az erdő hangulatában, csendjében, vagy épp madaraktól hangos atmoszférájában, jellegzetes illataiban. 

Az erdőfürdő során a résztvevők mind az öt érzékszerve bekapcsol, amint lelassultak, elcsendesedtek és befelé tudnak figyelni. A jellemzően 2-2,5 órás programokon az erdő hangsúlyozottan nem helyszín, hanem partner abban, hogy meg lehessen fürödni a csendben. 

Azóta még gyorsabb, feszültebb, hangosabb lett a világ, az embereket pedig újabb, nem természetes ingerek érik és mérgezik nap, mint nap.

A Covid újabb mérföldkövet jelentett. A karanténnak vége, de sokan még mindig nem, vagy csak heti néhány napra tértek vissza az irodába.

Kiderült az is, hogy amennyire kényelmes a home office, annyira veszélyes is lehet, értelemszerűen akkor, ha a négy fal között telik a munkaidő. A bezártság mozgáshiánnyal jár, a számítógép előtt rossz testtartásban eltöltött idő kimutathatóan egészségkárosodással, mozgásszervi panaszokkal jár már a Z-generáció tagjai körében is.

– érzékelteti a probléma súlyosságát az egészségturisztikai szakértő.

Szegedi Andrea leszögezi, hogy egyre inkább 

A természetközeli attrakciók és aktivitások átvezetnek az ökoturizmus és az aktív turizmus területére, ahol a szakértő szerint nemzetközi mércével nézve is meggyőzően gazdag a magyarországi programkínálat.

A jól kiépített, kapcsolódó tömegközlekedési hálózatoknak köszönhetően zónázó vonattal 35-40 perc alatt el lehet jutni a Dunakanyarba, de a helyi járatú buszokkal még addig sem kell menni, hogy a külvárosi végállomásokról kellemes túrázó helyekre jussunk jószerint bármely hazai nagyvárosban.

És akkor még csak most jönnek a fürdők, ami a legfőbb erősségünk, gyógyvíz és termálvíz forrásokban Magyarország az egyik leggazdagabb ország.

A dédszüleink, nagyszüleink tudták, hogyan kell gyógyfürdőzni, de ezt már nem tudják a mai szülők, gyerekek, nem ismerik a hajdani tisztasági fürdők történetét és a történelmi fürdők hivatását sem – hívta fel a figyelmet a szakember.

Fontos lenne edukálni, tanítani a fiatalokat arra, hogy a gyógyfürdő nem strand, és hogy a gyógyvíz gyógyít, jó tudni, hogy a különböző gyógyvizek mire jók és hogyan hatnak.

– osztotta meg a legutóbbi berlini egészségturisztikai vásáron szerzett tapasztalatait Szegedi Andrea, aki szerint ez jó példa lehet más országok számára is.