Összességében 3,8 százalékkal több vendégéjszakát és 7,1 százalékkal több vendéget mutat a ma közzétett hivatalos májusi szálláshelyi statisztika az egy évvel korábbihoz képest, miközben az is kiolvasható belőle, hogy a forgalmi többlet fő haszonélvezői nem a kereskedelmi szálláshelyek, hanem a magán- és egyéb szállásadók.
Májusban 9,6 százalékkal több vendégéjszakát regisztráltak a magán- és egyéb szálláshelyeken, miközben a kereskedelmi szálláshelyek – például a szállodák, panziók, kempingek – forgalma 1,7 százalékkal bővült. Bár a vendégéjszakák csaknem háromnegyedét a kereskedelmi szálláshelyek könyvelték el, mindebből az következik, hogy az idei év nyertesei a magán- és egyéb szálláshelyek, a kereslet ugyanis láthatóan feléjük tolódik.
A valóságban nem köszönnek vissza ezek a mutatók, nem több a bevételünk, ugyanis a szálláshelyi kapacitás bővülése többszöröse volt a vendégforgalom növekedésének
– nyilatkozta a Világgazdaságnak Schumicky Balázs, a Magyar Apartmankiadók Egyesületének (MAKE) elnöke.
Tavaly 6300, idén mintegy 9000 Airbnb-szállás üzemelt június elsején Budapesten, 40 százalékos a bővülés, miközben a külföldi vendégforgalom 13,3 százalékkal nőtt májusban.
„Nagyon keményen meg kell dolgoznunk a vendégekért, ráadásul a bevétel nem nőtt, a budapesti Airbnb-statisztika szerint az átlagárak megegyeznek az egy évvel korábbiakkal, noha a költségek megugrottak” – hangsúlyozta az egyesület elnöke.
Ráadásul a június nem sikerült fényesen, 15 százalékkal kevesebb vendégéjszaka képződött a szektorban, mint májusban, amin növekvő számú szálláshely próbált osztozni, a kapacitás kihasználtsága ekkor is elmaradt az egy évvel korábbitól, miként áprilisban és májusban is a MAKE információi szerint.
A szálláshelyek árbevétele májusban 31 százalékkal nőtt az egy évvel ezelőttihez képest, tükrözve az árak emelkedését.
A magánszálláshelyek száma összességében egy év alatt 18,6 százalékkal nőtt, a kereskedelmi szálláshelyeké pedig 3,7 százalékkal csökkent, vagyis alaptalanok voltak a tömeges bezárásokkal kapcsolatos félelmek
– szögezte le Suppan Gergely, az MBH Bank vezető elemzője idegenforgalmi elemzésében.
A kedvező forgalmi adatok és alacsonyabb energiaköltségek hatására újranyitásokra is sor került, amit tükröz, hogy a februári mélypont óta 741-gyel nőtt a működő kereskedelmi egységek száma.
Az első öt hónapban a vendégéjszakák száma 2 százalékkal nőtt, ezen belül a belföldieké 7,3 százalékkal csökkent, a külföldieké 13,1 százalékkal meghaladta az előző évi bázist.
A nemzetközi turizmus fokozatos javulását tükrözik a Liszt Ferenc repülőtér forgalmi adatai: májusban a légiutas-forgalom 13,8 százalékkal nőtt az egy évvel ezelőttihez képest, azonban még mintegy 11,7 százalékkal marad el a négy évvel ezelőtti, járvány előtti, 2019. májusi szinttől.
Kockázatot jelent, hogy számos európai országban az infláció érdemben meghaladja a bérnövekedést, így a megélhetési költségek növekedése fékezheti a kilábalóban levő nemzetközi turizmust, a belföldi turizmus dinamikáját pedig a hazai reálbérek csökkenése fékezheti
– jelezte Suppan Gergely.
Húzóágazat félidőben – jó szezonra számít a magyar turizmusJó évet és nyári turisztikai szezont vár Horváth Péter, a Magyar Turisztikai Ügynökség vezérigazgatója. Cél a stabil növekedés, amelyhez a lendületet idén a külföldi vendégforgalom adja. Az időjárástól erősen függ a nyári forgalom, amint egyetlen fokkal magasabb az átlaghőmérséklet, ötven százalékkal több a foglalás. |
Egyértelműen élénkült az olcsóbb szálláshelyek iránti kereslet az árak emelkedése miatt.
Leginkább a magánszálláshelyek (27,8 százalék) és a kempingek (22,3 százalék) forgalma nőtt – mondta Regős Gábor, a Makronóm Intézet vezető közgazdásza. Kempingek esetében a növekedés egyaránt jellemző volt a külföldi és a belföldi turistákra, míg a magánszálláshelyeknél inkább csak a külföldiekre, a panziókban eltöltött vendégéjszakák száma pedig ugyanekkor közel a tizedével csökkent, ebben szintén egyaránt szerepük volt a külföldi és a belföldi vendégeknek.
Eltérő folyamatok látszódnak a szállodáknál – összegezte a közgazdász –, míg az összes vendégéjszaka 2,6 százalékkal emelkedett, addig a belföldi vendégéjszakák száma 5,4 százalékkal mérséklődött, a külföldi vendégéjszakák száma pedig 10,8 százalékkal nőtt. Regős Gábor úgy véli, hogy bár elsőre úgy tűnhet, hogy a belföldi vendégéjszakák számánál a növekvő árérzékenység játszik szerepet, azonban inkább az lehet az ok, hogy
a többet költő, magasabb komfortfokozatú szálláshelyet keresők nagyobb arányban kezdtek el külföldre utazni.
A nyári forgalom nagysága döntő lesz, hiszen ekkor jelenik meg a kereslet zöme. A Makronóm Intézet várakozásai szerint a külföldi vendégek száma a nyáron is kedvezően alakulhat, míg a belföldi vendégek esetében a belföldi destinációk árazása döntő szerepet játszhat a forgalom alakulásában. Ez határozhatja meg, hogy a vendégéjszakák száma emelkedik vagy csökken, azaz inkább itthon vagy inkább külföldön pihennek többet a magyarok.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.