Buktatókba akad a szélenergia

A gyorsan bővülő európai uniós szélenergia-iparnak hamarosan a szükségesnél évente 5500 szakképzett munkaerővel kevesebb áll a rendelkezésére. A kínálat és a kereslet közötti szakadék 2030-ra elérheti a 18 ezer főt is. A hiány nagyobbik fele az üzemeltetés és a karbantartás területén fenyeget az EU Szélenergia Műszaki Platformja szerint. A TPWind munkáját is koordináló Európai Szélenergia Szövetség (EWEA) ezért a napokban ajánlást fogalmazott meg az uniós szintű oktatás beindításával kapcsolatban.

"Magyarországon nincs ilyen gond, igaz, a garanciális idő alatt eleve a gyártó feladata a karbantartás. Ezt a hazai szélturbinák kis száma miatt jórészt külföldről (Schwechatról) oldják meg, de a spanyol Gamesa, amelynek a turbináiból a legtöbb van az országban, egy helyi alvállalkozón keresztül 20 fős magyarországi szélerőműves csapatot tart fenn” – válaszolt lapunknak a Magyar Szélenergia Ipari Társaság elnöke. Hoffmann László később sem tart szakemberhiánytól, mert villamosipari szakemberek könnyen átképezhetők a szélenergia-ipar számára.

Tavaly az EU-ban 11,6 gigawattnyi szélenergia-kapacitást helyeztek üzembe, ezzel az összes beépített kapacitás 105,6 gigawattra nőtt. (Magyarországon semennyit.) A 11,6 gigawattóra 9,4 százalékkal volt több az egy évvel korábbinál, ám ez csak azoknak a megrendeléseknek köszönhetők Christian Kjaer, az EWEA vezérigazgatója szerint, amelyek még a területet 2011 óta érintő politikai bizonytalanság kibontakozása előtt születtek. E bizonytalanság a telepítésekben az idén és jövőre érezteti a hatását.

A szélerőművek tavaly 26 százalékot képviseltek az EU-ban üzembe helyezett összes áramtermelő kapacitásból, a szélparkok áramával pedig az európai áramigény 7 százaléka elégíthető ki. (Magyarországon mintegy 2 százalék.) Az uniós országok azonban együtt 1,7 gigawattnyi szélerőmű-telepítéssel vannak elmaradva saját terveiktől. Az elmaradók között van Magyarország is, 17 másik ország mellett.

Az EWEA Keleti szél című előrejelzése szerint 2020-ra már a térségünkben is annyi szélenergia-kapacitás lesz, amennyi 9 millió háztartás árammal való ellátásához elég. Ám a tanulmány azt is hozzáteszi: stabil szabályozási környezet nélkül lemondhatunk e beruházásokról. A Törökországot, Ukrajnát és Oroszországot is tárgyaló tanulmány elsősorban a szélenergia törökországi felfutását látja esélyesnek, éppen azért, mert ott már most kedvező a szabályozási háttér. Christian Kjaer Csehország és Bulgária mellett Magyarországot emeli ki, mint ahonnan a befektetők és a bankok kivonulhatnak a terület finanszírozásából, ha a kormányok tesznek le az asztalra hosszú távú megújulóenergia-politikát.

A szabályozással globálisan is gond van, erre a Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) vezető közgazdásza hívta fel a figyelmet egy bécsi konferencián. Mint közölte: 2011-ben a világon 523 milliárd dollárt költöttek a fosszilisalapú energiatermelés támogatására – ezzel a szén-dioxid-kibocsátás ösztönzésére –, míg a megújulókra csak 88 milliárdot.

GE-turbinák Romániába

A GE hét 2,5 megawatt kapacitású és 103 méter rotorátmérőjű szélturbinát szállított a romániai Csernán lévő szélerőműparkhoz. Közleménye szerint tízéves, teljes körű szolgáltatási megállapodás is kötött. A 30 millió dolláros projektet egy „vezető európai kereskedelmi bank” és a Quercus Assets Selection finanszírozza. A megrendelő az Energia Verde Venturo román projekttársaság. Az összesen 17,5 megawatt összteljesítményű erőműparkot még az idén üzembe helyezik, ekkortól mintegy 7000 romániai háztartásnak ad tiszta energiát.