Lassan éledeznek a budapesti plázák

A plázákban üzemelő, nem élel­miszer jellegű üzletek júliusi árbevétele átlagosan 10-20 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól, de a múlt hónapban az élelmiszerboltok is forgalomcsökkenést tapasztaltak

– mondta a Világgazdaságnak Neubauer Katalin, a Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetség (MNKSZ) főtitkára. A korlátozások ideje alatt 60-70 százalékos visszaesést regisztráltak a tagok, a többség véleménye szerint pedig egy-másfél évre is szükség lehet ahhoz, hogy a házakban lebonyolított forgalom elérje a tavalyi szintet. A csökkenés mértéke változó a különböző bevásárlóközpontokban, a vidékiekhez képest a budapestiek látogatottsága továbbra is alacsony.

Ami pedig a bérleti díjakat illeti, az MNKSZ főtitkára állítja: néhány tagjuk egyáltalán nem tudott eredményes tárgyalásokat folytatni az üzemeltetőkkel. „Főleg azok vannak rossz tárgyalási pozícióban, akiknek még évekig érvényes szerződésük van, és nem tudnak kilépni” – állapította meg Neubauer Katalin. A szövetség szerint az üzemeltetők az üresedő házaktól meglehetősen tartanak.

Csak akkor változhat az erőviszony és a tárgyalási készség, ha a lejárat vonatkozásában újratárgyalják a bérleti szerződéseket

– tette hozzá a szakember. Kitért arra is, hogy a nulla vagy csekély árbevételt hozó időszakban a hazai tulajdonban lévő házak képviselőivel voltak a legeredménytelenebbek a bérleti díjakról szóló tárgyalások.

„Tagjaink visszajelzéseiből úgy tud­juk, vagy csomagban állapodtak meg bérlőikkel, vagy egyedi egyez­sé­gek születtek, profiltól, forgalomtól, üzletnagyságtól függően – közölte a Világgazdasággal a bérleti dí­jak kapcsán Balatoni Judit, a 61 be­vá­sárlóközpontot és 145 hiper­mar­ketet képviselő Magyar Bevá­sár­­lóközpontok Szövetségének (MBSZ) főtitkára.

A teljes cikk a Világgazdaság keddi számában olvasható