Átalakulóban a jegyértékesítés a MÁV-nál

Egyre nagyobb teret nyernek az új értékesítési csatornák a vasúti jegyeladásokban – derül ki abból az adatsorból, amelyet a MÁV állított össze a Világgazdaság kérésére. Az automatás vásárlások aránya a teljes belföldi értékesítésen belül 2013-ról 2018-ra 1,6-ről 14,4 százalékra nőtt, ugyanezen időszakban az online forgalom 1,1-ről 5,1 százalékra bővült. Ezzel ellentétes trend figyelhető meg a pénztári jegykiadásnál:

ez 2013-ban még csaknem a teljes értékesítést lefedte (92 százalék feletti hányad), tavaly viszont már csak 75 százalékos részt mondhatott magáénak.

Megállapítható tehát, hogy a pénztárak keresettsége főképp az automaták rendszerbe állítása miatt esett vissza. Fontos észrevenni, hogy éves bázison az internetes felület mutatta a legnagyobb ugrást, amely a 2017-es három százalék alatti volumen után az előző évben már öt százalék feletti rátát ért el. A fedélzeten, tehát a vonatokon történő jegyvásárlás stagnál, aránya rendre öt százalék környékén alakul.

A MÁV szolgáltatását igénybe vevők körében – akár a belföldit, akár a nemzetközit tekintve – már nem köszön vissza nagyobb változás az ötéves periódus utasfői statisztikájában.

A legtöbben 2013-ban ültek vonatra, akkor csaknem 142,5 milliószor választották a vasutat. A következő években ez a mutató 138 millióra esett vissza, majd 2016-tól ismét növekedési pályára állt, és tavaly már kis híján újra átütötte a 142 milliós küszöböt.

A MÁV által beszedett jegybevételek alakulása nem igazodik szorosan az utasok számához, egy kisebb megingást leszámítva az árbevétel évről évre emelkedik: a menetdíjból 2013-ban nettó 45 milliárd forint folyt be az állami tulajdonú társasághoz,

tavaly már alulról súrolta a 49 milliárdot.

Nemcsak a vásárlási szokásokban, hanem az utasok által preferált termékkategóriákban is kimutatható változás. A MÁV ennek kapcsán azt emelte ki, hogy átrendeződés zajlik a dolgozói félhavi bérletektől a havi és a 30 napos bérletek irányába. Az előbbivel 2013-ban csaknem 1,2 millió utazás történt, tavaly csupán 800 ezer.

A teljes cikket a Világgazdaság hétfői számában olvashatja