Megállapodás született Záhony vasúti fejlesztéséről

A CELIZ (Záhony Logisztikai és Ipari Övezet) Konzorcium és a Rail Cargo Hungaria (RCH) vezetői szándéknyilatkozat aláírásával megerősítették a két társaság elkötelezettségét amellett, hogy elősegítik a Záhonyon keresztül érkező, a Záhony Port Zrt. által kezelt, megnövekedett távol-keleti intermodális forgalmak hatékonyabb kezelését.

Az eseményen online vett részt Mosóczi László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium közlekedéspolitikáért felelős államtitkára és Homolya Róbert, a MÁV elnök-vezérigazgatója.

A két társaság vezetőinek egybehangzó prognózisa szerint a következő évtizedben a Kína és Európa közötti vasúti árufuvarozási volumen jelentősen növekedni fog.

A kínai ipar ugyanis elérte azt a fejlettséget, amely lehetővé teszi kapacitások – gyártósorok, gyártási technológiák – exportját. A távol-keleti ország egyre inkább minőségi termékek kivitelével, kínai szabványok elismertetésével igyekszik alátámasztani képességét a csúcstechnológiai nagyhatalommá válásra.

A Selyemút Gazdasági Övezet logisztikai korridorjainak fejlesztése révén pedig saját fejletlenebb nyugati és délnyugati területeit is bekapcsolja a transzkontinentális forgalomba.

Mindezekből Magyarország nemzetgazdasága is profitálhat abban az esetben, ha a záhonyi átrakási infrastruktúra számottevő fejlesztése megvalósul. A kínai áruk európai érkeztetéséhez és logisztikájához szükséges kapacitás rendelkezésre állása döntő szerepet játszik ugyanis abban, hogy a rendkívüli mennyiségű távol-keleti küldemények szállítási útvonala részben Magyarországon keresztül vezessen az Európai Unió piacaira.

A megszólalók annak a meggyőződésüknek adtak hangot, hogy a Kína és Európa közötti erősödő kereskedelemi forgalom egy részének a 6. számú mediterrán vasúti korridoron érkező, magyar közreműködéssel történő lebonyolítása nemzetgazdasági érdek,

ugyanis közvetlenül növelni fogja a vasúti szállításokból származó, valamint a kapcsolódó adó-, vám- és egyéb logisztikai bevételeket.

Lényeges tényező, hogy a vasúti forgalomnövekedés hozzájárul az árufuvarozás környezeti lábnyomának csökkentéséhez.

A szándéknyilatkozat aláírásával egy időben a két társaság vezetői jövőbeni kooperációs lehetőségeik további áttekintéséről határoztak, leszögezve, hogy annak kedvező eredménye esetén 2021. április 15-ig együttműködési megállapodást kötnek.

Homolya Róbert, a MÁV Zrt. elnök-vezérigazgatója online hangsúlyozta, hogy az Európai Unió zöldmegállapodásában 2050-re célul tűzte ki a közlekedésből származó széndioxid-kibocsátás 90 százalékos csökkentését.

E cél elérése érdekében 2030-ra a közúti tranzitfuvarozás 30 százalékát, 2050-re pedig már az 50 százalékát kell környezetkímélőbb közlekedési módra terelni.

Mosóczi László közlekedéspolitikáért felelős államtitkár online hozzászólásában kifejtette, hogy a hazai közlekedésfejlesztési erőfeszítések középpontjában a következő 10 évben egyértelműen a vasút áll majd. Összesen mintegy 6000 milliárd forintos kötött pályás beruházás várható: az infrastruktúra korszerűsítésére 4000 milliárd, a gördülőállomány megújítására mintegy 2000 milliárd forintot szán a kormány. A hazai vasútprogram kiemelt céljai közé tartozik, hogy Magyarország Közép-Európa teherszállítási, logisztikai és elosztó központjává váljon.

A vasúti áruszállítás elősegítése érdekében a kormány 2020 végén döntött a Budapestet délről elkerülő teherforgalmi vasútvonal, a V0 előkészítéséről.

A kapcsolódó közbeszerzés idén márciusban megindulhat, a környezetvédelmi engedély megszerzése 2023 tavaszára várható.