Tovább kell vinni egyes támogatásokat

Mely témakörök a leginkább sarkalatosak a közös agrárpolitikáról (KAP) szóló, az uniós tagállamok minisztereiből álló Mezőgazdasági és Halászati Tanács és az Európai Parlament (EP) között zajló vitában?

A politikai megállapodás annak ellenére sem született meg, hogy a közös agrárpolitika jövőbeni formáját szabályozni hivatott jogszabályi javaslatok közel három éve jelentek meg. Ez bizonyíték arra, hogy az Európai Bizottság javaslata – amely a tárgyalások során is többször módosult, kiegészült – a környezet- és klímavédelmi ambíciószint emelkedése iránti társadalmi igény miatt igenis mélyreható változtatásokat tartalmaz. A tárgyalások során a legnehezebb feladat egyértelműen az, hogy megtaláljuk, hol húzódik az a kompromisszum, amely egyensúlyt teremt a környezeti, gazdasági és szociális értelemben vett fenntarthatósági célkitűzések között. Ebből a nézőpontból az egyik központi kérdés, hogy a tagállamoknak mekkora forrást kell az új zöldintézkedésre, az úgynevezett agro-ökológiai alapprogramra (eco-schemes) fordítaniuk.

Milyen kompromisszumos javaslata van az Európai Tanácsnak, illetve mit képvisel az EP?

A tanács a közvetlen támogatási boríték 20 százalékát, míg az EP a 30 százalékát javasolja az agro-ökológiai alapprogramra fordítani. Fontos kiemelni ezzel kapcsolatban, hogy ezen új jogcím forrásai, illetve a végrehajtás rugalmassága jelentős hatással van a területalapú támogatás lehetséges jövőbeni összegére. Elmondható, hogy a tárgyalások során védeni kell az októberben kialakított tanácsi álláspont magyar szempontból több fontos elemét. Ilyenek például a kisgazdaságok vetésforgóra és nem termő területekre vonatkozó követelmények alóli mentesítése, az öntözési szabályok rugalmassága vagy éppen a termeléshez kötött támogatások védelme.

Mi a magyar álláspont a vitás kérdésekben, és mennyire sikerült a tanácsi javaslatokban érvényesíteni a magyar érdekeket?

A tárgyalások során képviselt magyar álláspont következetesen olyan javaslatokat fogalmazott meg, amelyek célja egy végrehajtható, kiszámíthatóan működő, tervezhető, valódi szubszidiaritást – vagyis azt, hogy a döntéseket az érdekeltekhez lehető legközelebb álló szinten kell meghozni – és egyszerűsítést lehetővé tevő közösségi szabályozás elfogadása volt, így csökkentve a gazdálkodók és az államháztartás pénzügyi kockázatait. A működési kockázatokon túllépve, a szakmai tartalom szempontjából magyar részről a jelenlegi támogatási rendszer észszerű továbbfejlesztésében látnánk a reform valódi értelmét. A magyar álláspont kulcsfontosságú elemei között a bizonyos szintű jövedelembiztonságot nyújtó alaptámogatás mellett olyan célzott támogatási lehetőségek továbbvitele szerepel, mint a fiatal gazdák támogatása vagy az érzékeny ágazatok számára kiemelt jelentőségű termeléshez kötött támogatások. Magyarország egyik legfontosabb célja továbbá az, hogy a kis területen, 10 hektár alatt gazdálkodó termelőkre megkülönböztetett figyelem jusson, ideértve a kellő rugalmassággal továbbfejleszthető kistermelői támogatást, a minél egyszerűbb ellenőrzési szabályokat, valamint az életszerű gazdálkodást lehetővé tévő alapelőírásokat. Ilyen például a már említett, a 10 hektár alatti gazdaságok mentesítése a vetésforgóra és nem termő területek kijelölésére vonatkozó követelmények alól. Ebben a témakörben sikerült fontos részsikereket elérnünk.

És a vidékfejlesztésben?

Ebben a kérdéskörben kevesebb problémás terület látszik számunkra. Itt a prio-ritás, hogy az öntözési beruházások támogathatóságára vonatkozó – jelenleg megítélésünk szerint indokolatlanul szigorú – szabályok rugalmasabbá váljanak, továbbra is adható legyen a kisüzemek átalánytámogatása, valamint a termelői együttműködések, termelői csoportok esetében ne csak az új együttműködések támogatására legyen lehetőség, hanem a már jól működő meglévőkére is. Fontos ugyanakkor megemlíteni, hogy a környezet- és klímavédelmi ambíciószint emelkedését úgy kell beépíteni a támogatási rendszerbe, hogy az a lehető legkisebb versenyképességi áldozattal járjon, és a környezet szempontjából valódi hozzáadott értéket jelentsen.

Milyen veszélyei lennének egy, az EP-javaslatok alapján felálló agrártámogatási, agrárpolitikai rendszernek?

Az említett környezet- és klímavédelmi ambíciók túlzott vagy túlságosan nagy léptékű emelése versenyképességi áldozattal járna a világpiaci versenyben, ami végül az uniós mezőgazdasági termelés visszaesését okozhatná. Az így kieső termékek helyébe pedig olyan importtermékek érkeznének, amelyek előállítása nem az EU által előírt szigorú szabályok betartása mellett történt. Így végső soron sem a termelők, sem pedig a fogyasztók érdekei nem érvényesülnének. Pozitív jelnek tekinthető, hogy a mezőgazdasági miniszterek döntő többsége osztja ezen aggályokat.

Mi történik, ha hosszabb időre befagynak a tárgyalások, és hónapokig nem lesz megállapodás az új KAP-ról?

A tárgyalások elhúzódása miatt már a közös agrárpolitika új ciklusának indulása előtt kétéves átmeneti időszakról született megállapodás, amelynek keretében 2021-ben és 2022-ben a gazdák számára a 2015 óta megszokott közvetlen, piaci és vidékfejlesztési támogatási formák a bejáratott módon érhetők el. Az idő abban a tekintetben viszont fogy, hogy a tervek szerint a tagállamoknak idén év végéig kellene hivatalosan benyújtaniuk az öt évre szóló KAP-stratégiai tervüket az Európai Bizottság számára. Ahhoz tehát, hogy az uniós alaprendelet, az azt kiegészítő uniós végrehajtási szabályok elfogadására, majd a nemzeti szinten szükséges munkák elvégzésére, vagyis a tervezésre, a nemzeti jogszabályok megalkotására, az informatikai felkészülésre és a gazdák tájékoztatására is elegendő idő jusson, mindenképpen szükséges lenne még a nyári szünet előtt megállapodásra jutni. Úgy ítéljük meg ugyanakkor, hogy a megállapodás minősége – tekintettel arra, hogy a gazdálkodók életét 2027-ig alapvetően befolyásolja – sokkal fontosabb szempont az időtényezőnél.

Hol tart a magyar stratégiai terv kidolgozása?

Az Agrárminisztérium munkacsoportot, illetve tematikus almunkacsoportokat állított fel a KAP-stratégiai terv előkészítésére. A tervezést megalapozó, uniós előírás szerint készülő dokumentumok, mint a helyzetelemzés, a SWOT-analízis – vagyis a gyengeségek, erősségek, lehetőségek és veszélyek elemzése –, a szükségletfelmérés és a beavatkozási logika előkészítését az Agrárminisztérium háttérintézménye, az Agrárközgazdasági Intézet és egy szakértői csoport végzi. A tervezés további kötelező elemeinek elkészítése, azaz az ex-ante, vagyis előzetes értékelés és a stratégiai környezeti vizsgálat ezzel párhuzamosan szintén zajlik. Az almunkacsoportok a tervezéshez elkészült dokumentumok közül már 2020-ban feldolgozták SWOT-okat és a szükségletfelmérést, majd ezek alapján megkezdték a beavatkozások tervezését. Jelenleg is zajlik a szükségletek, a beavatkozási logika és a pénzügyi terv összehangolása annak ellenére, hogy az ismert okok miatt a KAP-alaprendeletek még mindig nem véglegesek. E bizonytalanság pedig nem szorítkozik apróságokra vagy részletkérdésekre; kifejezetten központi elemek, mint például a zöldfelépítmény belső arányai vagy az indikátorrendszer, tekinthetők továbbra is „mozgó célpontnak”. Akárhová konkludál is az uniós tárgyalássorozat és a joganyag, számos döntést nemzeti szinten kell meghozni KAP-stratégiai terv tartalmával kapcsolatban.

Az érintettek hogyan tudnak részt venni a stratégiai terv előkészítésében?

A tervezési folyamat további fontos és kötelező eleme a társadalmasítás. Ennek érdekében az Agrárminisztérium és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) 2019 őszén a szakmai szereplők bevonásával széles körű konzultációt tartott. Minden ágazatra kiterjedő szakmai rendezvényeket, műhelymunkákat szerveztünk összesen 21 alkalommal, 18 kamarai szakosztály és 600 fő részvételével, hiszen az ágazati szereplők véleménye, helyzete és elképzelései fontosak számunkra. A konzultációk eredményeit beépítettük az ágazati helyzetelemzésekbe, amelyek a stratégiai terv SWOT-elemzéseinek egyik alapkövét adják.

Idén májusban az Agrárminisztérium és a NAK a második társadalmasítási kört végezte a szükségletek és a lehetséges beavatkozások ismertetésével, összesen nyolc alkalommal, 1700-nál több meghívottal. A meghívottak a szakmai közvélemény képviselői, szakértők, illetve a beavatkozások érintettjei voltak. A konzultációk online zajlottak. Az év folyamán mindenképpen lesz egy olyan széles körű társadalmasítási kör is, amikor nemcsak a szűkebb szakmai közönség, hanem szó szerint bárki elmondhatja véleményét a körvonalazódó tervről. Természetesen ez is online zajlik majd. A tervezés közben felmerülő kérdésekről folyamatosan konzultálunk a bizottsággal is. Az általános szakmai kérdéseken túl a legtöbb kérdés a terv teljesítését igazoló monitoringindikátorok gyűjtését, mérését érinti.

Mikor készülhet el a terv, és látja-e akadályát, hogy a két átmeneti év után, 2023-tól már az új KAP szabályai érvényesüljenek?

Úgy számolunk, hogy – az alap jogi aktusok végleges szövege hivatalos megjelenésének dátumától függően – 2021 őszén tudjuk benyújtani a bizottsághoz a KAP-stratégiai terv első változatát. Ez alapján megkezdődhetnek a formális kétoldalú tárgyalások. A jóváhagyási procedúra előreláthatólag legalább fél évig fog tartani, így 2022-ben – a terv bizottsági jóváhagyásával párhuzamosan – a kialakult stratégia megvalósítását célzó hazai jogszabályok megalkotása a cél. Ha ezek az előfeltételek teljesülnek, nem lesz akadálya a 2023. január 1-jei indulásnak.