Csak az ötös lottó révén az elmúlt öt évben 6461 játékos lett milliomos, 11 pedig milliárdos – közölte a Világgazdasággal a Szerencsejáték Zrt.
Tavaly 1140-en örülhettek egymillió forintnál nagyobb összegnek, hárman pedig milliárdos nyereménnyel gazdagodtak.
A végleges 2020-as bevételi adatok még nem ismertek, de az látható, hogy a számsorsjátékok összforgalmi aránya – a sportfogadási és a sorsjegyüzletág megerősödésével összefüggésben – 2014 és 2019 között mérséklődött. Az ötös lottó részaránya a számsorsjátékok értékesítéséből 39 százalékot, a társaság teljes árbevételéből pedig 9,5 százalékot tett ki 2019-ben, ez a vizsgált időszakban 7,3, illetve 7,2 százalékpontos csökkenés. Eközben az üzletág súlya az összforgalomban 36,1-ről 24,3 százalékra apadt.
Az ötös lottó esetében átlagosan 3 millió alapjátékot adnak fel egy héten. Ahogy azonban nő a várható főnyeremény, úgy emelkedik a szelvényszám, amely tavaly tavasszal, a 38 hétig tartó halmozódás időszakában hetekig 5 millió felett volt, március 9. és 15. között a 7 milliót meghaladva tetőzött.
A legutóbbi, december 19-i, 3,95 milliárd forintos jackpotot 21 hét után vitték el, a telitalálat előtti hetekben pedig 4 millió fölött volt a vásárolt alapjátékok száma. A hónap elején az emberek többet lottóznak, a végén kevesebbet, napi bontás szerint pedig a sorsolás napján, szombaton adják fel a legtöbb szelvényt.
A részvételi szabályzat, és vele együtt az ötös lottó ára legutóbb 2019. december 28-án változott, amikor az alapjáték 250-ről 300 forintra drágult. Ezt megelőzően 2016 novemberében nőtt 225-ről 250 forintra egy szelvény ára, de a részvételi díjak emelésével a nyereményalap is dinamikusabban növekedett.
A 250 forintos alapjáték három évében a telitalálat legalább 392 millió, legfeljebb 6,43 milliárd forintot ért, miközben a súlyozott átlag 2,67 milliárd volt. Ugyanebben az időszakban a négytalálatos nyeremények 528 ezer és 5,32 millió forint között szóródtak, a hármasokért 10,6–35,8 ezer, a kettesekért pedig 1,3–2,7 ezer forintot fizettek. A többség továbbra is a hagyományos lottózókat választja, de az interaktív csatornák forgalmi részaránya emelkedik, a 2015-ös 3,7 százalék után 2020-ban már 11 százalékos szinten mozgott.
A játékszervező által végzett, ötös lottóval kapcsolatos kutatásban a nem minden héten játszó játékosoktól kérdezték meg, hogy mekkora összegű főnyereménynél kapcsolódnának be a játékba.
A válaszadók 54 százalékának figyelmét már az 500 millió forintos jackpot is felkelti, míg 1 milliárd forintnál további 28 százalék csatlakozására lehet számítani, 2 és 3 milliárdnál plusz 8, illetve 10 százalék ez az arány.
A két-három havonta legalább egyszer ötös lottóval játszók nagyjából fele hatos lottót vagy sorsjegyet is vásárol. A sportfogadáshoz történő ilyesfajta kapcsolódás kevésbé jellemző, ez az arány 15-20 százalék.
Tavaly január 1. és október 31. között a számsorsjátékok esetén – totó, góltotó, ötös lottó, hatos lottó, Joker, Luxor, Kenó, skandináv lottó, Puttó és EuroJackpot – az át nem vett nyeremények összege csaknem 1,2 milliárd forint volt. A listát az ötös lottó vezeti 489 millió forinttal, amelyet a Joker 162 millió forintja követ, a sor pedig a hatos lottóval (155 millió), illetve a skandináv lottóval (144) folytatódik. A fel nem vett nyereményeket a Szerencsejáték Zrt. különsorsolások és akciók keretében osztja szét.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.