Veszélybe került a hazai turizmus jövője

Azonnali lépések szükségesek a hazai idegenforgalmi ágazat megmentésére – mondták egybehangzóan a Világgazdaságnak az érdekelt szakmai szervezetek képviselői.

A Magyar Utazási Irodák Szövetségének elnöke, Molnár Judit, a Magyar Beutaztatók Szövetségének elnöke, Lázár Judit, valamint Flesch Tamás, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének elnöke és Ganczer Gábor, a Magyarországi Rendezvényszervezők és -szolgáltatók Szövetségének (Maresz) vezetője szerint már aligha elegendő a helyzet orvoslására a nyár közepi kérésük, a járulékkedvezmény újbóli megadása, miután a koronavírus-járvány második hulláma miatt sokkal nagyobb a baj.

Emberi tényezők

Molnár Judit álláspontja szerint a csoportos utazások felfuttatása a legoptimistább forgatókönyvek szerint is leghamarabb a jövő nyári szezonban lehetséges, addig az idei évben a forgalmuk legalább 80 százalékát elvesztő irodák zöme képtelen lesz talpon maradni.

Ganczer Gábor úgy értékelt, a legnagyobb probléma, hogy nem tudják, mire kell számítani a közeljövőben, ezért a lényegében lenullázódott rendezvényszervezői ipart képtelenség azonnal újraszervezni. Lázár Judit és Flesch Tamás is arról beszélt, hogy a munka nélkül maradt szakemberek egyre nagyobb számban hagyják el a cégeket,

ráadásul az ősszel a tavaszihoz hasonló vagy annál akár tömegesebb elbocsátásokkal is kell számolni.

A tapasztalat szerint az idegenforgalomnak hátat fordító, idegen nyelven jól beszélő dolgozók jól boldogulnak új munkaköreikben. Azt a szakmai tudást, amellyel rendelkeznek, hosszú hónapok, évek alatt lehet elsajátítani, úgyhogy a pótlásuk aligha megoldható az újrainduláskor.

Ha a járvány elvonul, honnan tudjuk majd a háromszáz újra megnyíló szállodában a 24 órás ügyelethez szükséges 1000-1500 képzett recepcióst felhajtani?

– tette fel a kérdést a szállodaszövetség elnöke. Ehhez kapcsolódóan az utazásszervezői szakma megjegyezte, hogy egy-egy referens képzése akár egy évig is tarthat. Gondot okozhat az is, hogy a pályaelhagyók miatt még a jelenleginél is nagyobb hiány várható az idegenvezetői fronton.

Nemzetgazdasági érdek

Az érintettek szerint a szakmai tudás és a hosszú évek alatt kiépült kapcsolatrendszer kiemelten fontos feltétele lesz annak, hogy az újraindulás sikeres legyen, és hogy az ágazat – amelybe a kormány is jelentős összegeket fektetett az elmúlt években – minél gyorsabban visszanyerje erejét, hogy újra harcba indulhasson azért a célért, hogy

a hazai GDP-termelés egyik legfontosabb lábaként a bevételtermelésben elérje a 20 százalékos részarányt.

Aligha véletlen, hogy a fő vetélytársnak tartott közép-európai országokban a turizmust célzott támogatásokkal segítik.

Ausztriában jövő év március végéig, Németországban 2021. december végéig, Franciaországban 2022 végéig van érvényben a turisztikai vállalkozások bértámogatása.

Az osztrák kormány az utazási irodák fix költségeire is támogatást ad. Hasonló intézkedések nélkül itthon ismét nőni fog az a versenyhátrány, amelynek a ledolgozásáért a szakma és a kormányzat az elmúlt években erőn felüli vállalásokkal közösen mindent megtett.

A turisztikai fejlesztések infrastruktúrájának támogatása napirenden van, ám most a tudást kellene megbecsülni és megtartani. A szakmai szervezetek vezetői ezzel arra utaltak, hogy a kutatás-fejlesztés területén dolgozóknak – érthető módon – a kormány külön bértámogatási programot hirdetett.

A mintegy 400 ezer főt foglalkoztató szakma vezető szervezete, a Magyar Turisztikai Ügynökség eredményei figyelemre méltók, de a szakma jövője érdekében még hatékonyabban kell az egész ágazatot képviselnie.

Szerintük a szektor jövőjét a széttagoltsága biztosítja, és központosítással nem pótolhatók azok az akár évtizedekre visszanyúló személyes kapcsolatok, amelyek révén jól működött az elmúlt években az iparág.

A partnerek a különböző destinációkon különböző tárgyalási, üzletkötési gyakorlatot szoktak meg, ezeket a mestercseppeket nehéz pótolni. A Maresz elnöke azt hangsúlyozta, hogy az üzleti rendezvények nélkülözhetetlenek a gazdaság újraindításához, multiplikátorhatásánál fogva az iparág nagyon széles piacot érint.

Külföldiekre várva

A ki- és beutaztatással foglalkozó irodáknál Molnár Judit és Lázár Judit szerint 15-20 százalékos leépítés történt eddig, noha a kiutaztatásban július–augusztus, míg a hazánkba szervezett utak esetében csak az utóbbi hónap hozott némi forgalmat. Hasonló leépítésekről beszélt Ganczer Gábor is.

A rendezvényszervezésben érdekelt vállalkozások 80 százaléka ma már a csőd szélén billeg, az ősz folyamán 50-60 százalékos elbocsátásra kényszerül a rendezvényiparágban tevékenykedő cégek zöme, ami a következő negyedévben mintegy 60 ezer munkahely megszűnését és számos magyar kis- és középvállalkozás bedőlését jelenti.

Flesch Tamás szerint a szálloda- és vendéglátószakma szintén súlyos gondokkal küzd, hiszen az erős július–augusztus csak szépségtapasz lehetett a nem időszaki jelleggel üzemelő házak számára.

A szállodaszövetség vezetője arra is emlékeztetett, hogy bár örvendetes a hazai turizmus feltámadása, ez csak a korábbi hónapokhoz képest eredmény.

A KSH adatai szerint 2020 júliusában az előző év azonos hónapjához képest a külföldi vendégek száma 76, a vendégéjszakáké 75 százalékkal esett vissza, a belföldi vendégek száma 12, az általuk eltöltött vendégéjszakák száma pedig 18 százalékos mínuszt mutat.

A vidéki házak harmadát is külföldi vendégek töltötték meg tavaly, Budapesten ez az arány 90 százalék volt.

A nemzetközi forgalom kiesését csak egyes felkapott helyeken, elsősorban a Balaton partján lehetett pótolni, de például Hévízen már nem.

Ráadásul az első becslések szerint a szeptemberi foglalási adatok már vidéken is legfeljebb 25 százalékos töltöttségről szólnak. Az utószezon meghosszabbítását a járvány újabb hulláma sem támogatja. Külön probléma, hogy a fővárosra vonatkozóan semmilyen terv nincs, márpedig az idegenforgalmi bevételek döntő része az itteni szállásokon, vendéglátóhelyeken keletkezik, és az ide szervezett szakmai fórumokból, konferenciákból, rendezvényekből származik.

Menekülőutak

A szakmai szervezetek egybehangzó véleménye szerint a turisztikában ismét alkalmazni kell a más országokban folyamatosan rendelkezésre álló Kurzarbeit szabályait, és újra meg kell adni a járulékkedvezmény lehetőségét, legalább a jövő nyári szezonig érvényben tartva.

A munkahelyek megtartását segíthetné, ha az egyébként sikeres Kisfaludy-pályázatok egy HR-programmal is kiegészülnének, amelyben a munkaadók a munkavállaló részére kifizetendő bérek és járulékok 50 százalékának megfelelő összegre pályázhatnának.

A piac várja ugyan a beígért, kidolgozás alatt álló Széchenyi turisztikai kártya bevezetését, ám ez még mindig csak folyamatban van. Az előzetes felmérésekből az látható, hogy

ha hamarosan elindítja is a Kavosz a terméket, azt bértámogatásra nem fogják igényelni a cégek.

Ugyanakkor a finanszírozás más oldalról is érdekes lehet, hiszen a szálloda- és vendéglátóiparban, valamint a rendezvényszervezés terén is rengeteg fejlesztést finanszíroztak hitelből a cégek.

Ezért a turisztikai szakemberek felvetették a hitelmoratórium egy évvel történő meghosszabbításának a lehetőségét is. A szakmai szervezetek hangsúlyozták, hogy nyitottak a párbeszédre, hiszen mindenkinek az az érdeke, hogy a magyarországi turizmus és rendezvényiparág minél előbb talpra tudjon állni.

A szeptemberi adatok 25 százalékos töltöttséget mutatnak vidéken is.

Külön probléma, hogy a fővárosra vonatkozóan semmilyen terv nincs, márpedig az idegenforgalmi bevételek döntő része a budapesti szállásokon, illetve vendéglátóhelyeken keletkezik