Egyre több a magyar védjegy Európában

A külföldre irányuló növekvő magyar vállalkozói aktivitást jelzi, hogy a hazai bejelentők tavaly 837 európai uniós védjegybejelentést nyújtottak be az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatalához (EUIPO), 11 százalékkal többet, mint egy évvel korábban

– közölte a Világgazdaság érdeklődésére a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH). Az elmúlt évben 686 magyar eredetű európai uniós védjegy lajstromozása történt meg, 13 százalékkal több az előző évinél.

Ez azért fontos, mert látszik, hogy erősödnek a hazai vállalkozások, és a nemzetközi piacra lépésnél már a tudatosságra is figyelnek, oltalommal lépnek ki, megelőzve, hogy könnyen másolható legyen a termékük

– értékelt lapunknak Pomázi Gyula, az SZTNH elnöke. Érdekesség, hogy a hazai bejelentők közül a Richter Gedeonnál (84) és a Zwack Unicumnál (73) is több euró­pai uniós védjeggyel rendelkezett az üveggyapot termékek gyártására és forgalmazására szakosodott Ursa Salgótarján Zrt (93). Az EUIPO-n túl a magyar gazdaság szereplői 205 nemzetközi (madridi megállapodás és jegyzőkönyv szerinti) védjegybejelentést tettek, ami 18 százalékkal múlta felül az előző évit.

A nemzeti úton benyújtott védjegybejelentések száma tavaly 3988 volt, 2,4 százalékkal több, mint 2019-ben. A bejelentések 91 százaléka magyar ügyfelektől érkezett, aktivitásuk 2,3 százalékkal nőtt éves alapon, 61 százalékuk intézményi, a fennmaradó 39 százalék egyéni bejelentő volt.

A legtöbb nemzeti védjegybejelentést a Richter Gedeon Nyrt. nyújtotta be 2020-ban (72), őt követi az Egis Gyógyszergyár Zrt. (55), a Tolnagro Kft. (30), a SáGa Foods Zrt. (22) és a PQ Partners Limited (14). Az elmúlt évtizedben sosem volt olyan rövid az átlagos átfutási idő, mint tavaly. A nemzeti védjegyek lajstromozására irányuló eljárás átlagos bruttó ügyintézési ideje mintegy három héttel, 24,5 hétre csökkent, az előző évi, szintén kedvező szintnél 10 százalékkal rövidebbre. A legtöbb hatályos nemzeti védjeggyel rendelkező jogosultak listáját két magyar gyógyszeripari cég, a Richter Gedeon (1041) és az Egis (905) vezeti.

Megfigyelhető, hogy a járványhelyzettel járó korlátozó intézkedések kedvezőtlenül befolyásolták a Magyarországot megjelölő nemzetközi védjegyek bejelentése – és utólagos területkiterjesztése – iránti kérelmek számát, amely 1243 volt tavaly, 27 százalékkal elmaradva az előző évitől – derült ki a Szellemi Tulajdon Világszervezetének adataiból. A Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítőben 1317 nemzetközi védjegybejelentést hirdettek meg, csaknem 30 százalékkal kevesebbet az előző évinél. Ugyanakkor a Magyarországra is kiterjedő hatállyal lajstromozott európai uniós védjegyek száma évről évre növekszik. Ezt a trendet a Covid-válság sem törte meg, tavaly több mint 176 ezer ilyen bejelentést regisztráltak, 6,5 százalékkal többet, mint 2019-ben. Eközben bő 153 ezer EU-s védjegyet lajstromoztak, ami 9 százalékos éves növekmény.

Túl a centenáriumon

A nemzeti védjegylajstromban az elmúlt esztendő végén 63 százévesnél idősebb védjegy szerepelt. A legidősebb védjegy 1895. július 26-i bejelentési nappal a Panadol GmbH által benyújtott Odol megjelölés. A százévesnél idősebb védjegyek közé tartozik még többek között az Aspirin (1899, Bayer), az Apenta (1899, Grupa Maspex), az Aesculap (1900, Aesculap AG), a Daimler (1900, Daimler AG), valamint a Valvoline megjelölés (1902, Valvoline LLC). A legidősebb védjeggyel rendelkező magyar jogosult a Richter Gedeon, amelynek Tonogen megjelölése 1902. november 19-i bejelentéssel szerepel a lajstromban.