Bízni is lehet az államban

- Ön hat és fél éve áll kisebbségi kormány élén. Hogyan lehet ilyen hosszú ideig túlélni állandó parlamenti többség nélkül?

- Az a titka, hogy rengeteget kell egyeztetni. Egy kisebbségi kormánynak mindig készen kell állnia arra, hogy tárgyaljon, alkudozzon, figyelembe vegye mások szempontjait is. Dániában a mi kormányunk helyzetét még tovább nehezíti, hogy nemcsak kisebbségi, de koalíciós is. Legelőször mindig a koalíciós partnerrel kell megegyezni, így a kompromisszumkeresés már a kormányjavaslatok megfogalmazása során megkezdődik.

- És mi van, ha mégsem tudják keresztülvinni az elképzelésüket a parlamentben?

- Mindig készen kell állnunk arra, hogy nagyon könnyen előfordulhat: a parlamentben nem abban a formában fogadják el az előterjesztésünket, ahogy azt mi a legjobbnak láttuk volna. Éppen ezért politikánkat a változó összetételű parlamenti többség megszerzésére építjük. Sokszor előfordul például, hogy az uniós ügyekben vagy a nemzetközi témákban egyfajta többségre támaszkodunk, belpolitikai ügyekben viszont egy másfajtára. A siker titka tehát a kompromisszumra való készség.

- Ez, gondolom, már a javaslatok előkészítésére is vonatkozik.

- Igen, természetesen, sőt éppen itt van a lényeg. Már mielőtt parlament elé kerül egy törvénytervezet, nagyon alapos társadalmi egyeztetési folyamaton megy keresztül. Így lehet nagyszabású átalakításokat is végrehajtani kisebbségben is.

- Önöknek kisebbségi kormányként is sikerült keresztülvinniük néhány átfogó reformot is, például a közigazgatás átalakítását, a települési önkormányzatok számának csökkentését, a 13 megye felváltását öt régióval. Ez nagyon komoly érdekütközésekkel járhatott.

- A nagy átalakításoknál a legfontosabb a gondos előkészítés. Hadd említsek egy másik példát: végrehajtottunk egy átfogó reformcsomagot is, amelyet mi a globalizációra való felkészülés csomagjának neveztünk. Ez a nagyobb nemzetközi versenyre próbálta felkészíteni a dán társadalmat, mert a globalizáció ellen hadakozni olyan, mintha a gravitáció ellen küzdenénk. Létrehoztunk tehát egy globalizációügyi tanácsot, amelynek magam vagyok az elnöke, a tagságában pedig jelen vannak a munkaadók, a munkavállalók, az oktatás, a kutatás és a tudomány képviselői. Egy évig tárgyaltunk ebben a tanácsban, majd olyan átfogó reformcsomagot terjesztettünk elő, amely a dán társadalmi szervezetek igen komoly támogatását élvezte és hatalmas többséggel ment keresztül a parlamentben.

- Dánia többek között a rendkívül magas adókulcsairól híres, az EIU felmérése a napokban mégis a legvonzóbb üzleti környezetet kínáló országnak nevezte (VG, április 24., 4. oldal) az egész világon. Ennek mi a titka?

- A magas adókért cserébe az államnak olyan minőségi szolgáltatásokat kell kínálnia, amelyek elfogadhatóvá teszik mindenki számára a magas elvonásokat. Bölcsen kell elkölteni az emberek ránk bízott pénzét, ezzel is javítani lehet az ország versenyképességét, nem feltétlenül csak az alacsony adókkal. Nálunk ingyenes az egészségügyi ellátás, nincs tandíj az egyetemeken és magas munkanélküli-segélyeket fizetünk. Az alacsony keresetűeknél akár az előző fizetés 90 százalékát is odaadjuk segélyként.

- És hogyan lehet munkavállalásra ösztönözni az embereket, ha magasak a segélyek?

- Úgy, hogy cserébe viszont az embereknek tudomásul kell venniük: a munkaadók mindenféle korlátozás nélkül bocsáthatják el a munkavállalóikat, ha úgy látják szükségesnek. Semmiféle más megkötés nincs, mint az előzetes bejelentési kötelezettség. Ezt hívjuk rugalmas biztonságnak, műszóval flexikuritásnak. Mivel az emberek nem félnek a munkahelyük megszűnésétől, a végeredmény a magas adók dacára is nagyobb versenyképesség lesz, hiszen az elbocsátott munkaerőt átképezzük, így az újra munkába tud állni. Egyúttal pedig a foglalkoztatás is nő ennek köszönhetően, mert a munkaadók nem félnek felvenni munkaerőt amiatt, hogy később nehéz lenne elbocsátaniuk.

- A foglalkoztatási ráta Dániában Európában az egyik legmagasabb, a munkanélküliség pedig már hosszú ideje alig 3 százalékos. Ez tehát a rugalmas biztonságnak köszönhető?

- Igen, de nem csak annak. A magas adók egy részét például a magas színvonalú és mindenki számára elérhető bölcsődei és óvodai ellátás megteremtésére fordítjuk. Ennek köszönhetően a nők rendkívül aktívak a munkaerőpiacon a gyermekszülést követően is.

- Ahhoz, hogy ez a modell a magas adókkal és a minőségi állami szolgáltatásokkal jól működjön, arra van szükség, hogy az emberek bízzanak az államban és az állam képviselőiben. Ez megvan önöknél?

- Igen. Nemzetközi felmérések is bizonyítják, hogy Dánia azon országok közé tartozik, ahol az emberek a leginkább bíznak az intézményekben.

- Miért? Az állam nem lop, nem csal és nem hazudik?

- Igen, azt hiszem, ez a kulcs. A bizalom úgy alakul ki, hogy az állam a működésével rászolgál. Bölcsen költi el az adófizetők pénzét.

- És a magas adók nem vezetnek tömeges adócsaláshoz? Meg a gazdagok elvándorlásához az adóparadicsomokba?

- Bizonyos mértékig ez nálunk is probléma, bár talán kevésbé, mint néhány más országban. De éppen ezért készít elő most kormányom egy átfogó adóreformot, amely az adóteher fokozatos csökkentését célozza.

- Vagyis az erősödő európai adóversenytől önök sem tudják függetleníteni magukat?

- Valóban nem, az elmúlt években többször is csökkentettük a vállalati adókat. Kormányom egyébként 2001-ben az általános adóbefagyasztás jelszavával került hatalomra. Ezt nemcsak betartottuk, de azóta kétszer is csökkentettük a személyi jövedelemadó kulcsait. Most pedig létrehoztunk egy adóreform-bizottságot, amely a jövő év elejére terjeszti majd elő átfogó javaslatait. Ennek alapján vélhetően nagyobb adóterheléssel sújtjuk majd az energia és a nyersanyagok felhasználását. Az így keletkező többletbevételt pedig a munkaerőt sújtó közterhek csökkentésére fordítjuk majd. Ez nemcsak versenyképesebbé teszi majd gazdaságunkat, de hozzá fog járulni az energiaügyi és klímavédelmi céljaink megvalósításához is.

- Díszdoktorrá avatási beszédét az Európai Unió előtt álló kihívásoknak szentelte. Ez azt jelenti, hogy már most igyekszik profilírozni magát, hátha a híreszteléseknek megfelelően valóban ön lehet az egyik kompromisszumos jelölt a 2009-től létrejövő állandó EU-elnöki posztra?

- Nem vagyok jelölt semmiféle nemzetközi posztra.

- És egy önhöz hasonló tulajdonságokkal rendelkező jelölt megfelelő lenne az EU-elnöki tisztségre?

- Túl korai erről beszélni. Még csak a lisszaboni szerződés ratifikálási folyamata zajlik, azt sem tudjuk, sikerül-e ezt határidőre befejezni.

- Az is túl korai, hogy az euró bevezetéséről szóló esetleges újabb dániai népszavazásról faggassam? Az önök országa 2002-ben egy referendumon már elvetette az egységes valutát, de úgy hírlik, ön ismét szeretné a nép elé vinni ezt a kérdést.

- Kormányprogramunkban meghirdettük, hogy szándékunk a népszavazás kiírása az EU-ban meglévő dán kívül maradási lehetőségekről (opt-outokról) még ebben a parlamenti ciklusban, vagyis 2011-ig. Nem döntöttük azonban még el, hogy mikor és hogyan kerül sor erre a referendumra. Mint bizonyára tudja, három opt-outunk van: az egyik az euró bevezetéséről szól, a másik a honvédelmi ügyekre vonatkozik, a harmadik pedig a bel- és igazságügyi kérdésekben biztosítja azt a lehetőséget, hogy ha úgy döntünk, kimaradjunk az európai uniós együttműködés bizonyos formáiból. A fő kérdés az, hogy ezek fenntartásáról egyszerre szavazzon a nép, vagy külön-külön.

- Mi az ön véleménye?

- Éppen most tárgyalunk erről a parlamentben a pártokkal, ezért most még nem tudok állást foglalni. Az a szándékom ugyanis, hogy széles támogatottságot élvezzen majd a döntésünk. Döntő lehet, hogy hány politikai párt tud közös nevezőre kerülni ebben a kérdésben. Ettől függ, hogy hány opt-outról szavazunk majd egyszerre. Lehet, hogy két népszavazás lesz a három kérdésről, de még egyszer hangsúlyozom, hogy nincs még döntés.

- Díszdoktorrá avatási beszédében sok EU-s témát érintett, de az unió általános demokratikus deficitjét nem. Hogyan lehetne ezt meghaladni ön szerint?

- Először is azt kell látni, hogy a lisszaboni szerződés nemcsak nagyobb hatékonyságot és több átláthatóságot hoz az unió működésébe, de nagyobb demokráciát is.

- De ugye nem akarja azt mondani, hogy a lisszaboni szerződés fel is számolja az EU demokratikus hiányosságait?

- Természetesen nem. A demokráciáról mindig vitatkozni fogunk. De a lisszaboni szerződés sokat tesz a demokrácia erősítéséért. Én ugyanakkor komolyan hiszek abban, hogy az EU nem föderális állam, hanem a szuverén nemzetállamokból álló sajátos intézményrendszer. Ezért csak olyan területeken cselekedhet, ahol a tagállamok ráruháznak valamit szuverenitásukból. Biztos vagyok benne, hogy a magyarok, akárcsak a dánok, a jövőben is ragaszkodni fognak nemzeti sajátosságaik tiszteletben tartásához. Ez az európai együttműködés alapja.

1987–92 között adóügyi, majd gazdasági miniszter, de lemondásra kényszerült, mert bírói ítélet született arról, hogy pontatlan és nem teljes körű tájékoztatást adott egy ügyben a parlamentnek.

2001 novembere óta miniszterelnök.

A 2003-as iraki háború lelkes támogatója volt, emiatt egyszer egy háborúellenes tüntető piros festékkel öntötte le a parlamentben, azt kiáltozva: „Vér tapad a kezeidhez!” Silvio Berlusconi olasz kormányfő egy ízben „Európa legjóképűbb miniszterelnökének” nevezte.

Nős, három gyermek apja.

1987–92 között adóügyi, majd gazdasági miniszter, de lemondásra kényszerült, mert bírói ítélet született arról, hogy pontatlan és nem teljes körű tájékoztatást adott egy ügyben a parlamentnek.

2001 novembere óta miniszterelnök.

A 2003-as iraki háború lelkes támogatója volt, emiatt egyszer egy háborúellenes tüntető piros festékkel öntötte le a parlamentben, azt kiáltozva: „Vér tapad a kezeidhez!” Silvio Berlusconi olasz kormányfő egy ízben „Európa legjóképűbb miniszterelnökének” nevezte.

Nős, három gyermek apja.-->