Grúz választás

Az orosz túlerővel dacoló bátor hősnek, a demokrácia bajnokának tekinthető-e Mihail Szaakasvili grúz elnök, vagy inkább cinikus hatalmi játékosnak, aki agresszív külpolitikával igyekszik elterelni a figyelmet belső ellenzéke elhallgattatásáról? Alighanem sok grúz választópolgár teszi fel magának ezt a kérdést a napokban, mielőtt a szerdai parlamenti választáson az elnököt támogató erőkre vagy az ellenzékre adná a voksát.

Mindkét nézet mellett lehet érvelni. Moszkvával évek óta feszült – sőt néha szinte háborúval fenyegető – a viszony a Grúziától elszakadt/elszakított Abházia és Dél-Oszétia, a csecsen terroristáknak adott állítólagos grúz támogatás és a Moszkva által bevezetett gazdasági szankciók miatt. Eközben a lakosság egyre nagyobb része torkig van azzal, hogy Szaakasvili szabadpiaci reformjai az impozáns makrogazdasági növekedés ellenére csak kevesek életszínvonalát emelték.

Az ellenzéki vezetőkkel, illetve tüntetőkkel szembeni kemény hatósági fellépés sem javítja Szaakasvili belső és külső megítélését; nem csoda, hogy az elnök nemrég a jóléti kiadások növelésével igyekezett megalapozni az újabb választási sikert.

Megfigyelők szerint alighanem sikerül is megtartania parlamenti többségét, már csak azért is, mert az ellenzék nem tud hiteles alternatívát felmutatni. Ők persze a januári elnökválasztáshoz hasonlóan most is már jó előre csalást emlegetnek – alighanem ezúttal is hiába. TG