Nem javul a foglalkoztatás

A munkaerő-piaci feszültségek nem enyhültek az év elején, főként a foglalkoztatottak számában bekövetkezett zuhanás aggasztó. A makroadatok mellett a gazdaság kockázati megítéléséről is kedvezőtlen elemzés látott napvilágot.

Tovább romlott a hazai foglalkoztatási helyzet, bár a munkanélküliség nem emelkedett. A februári hirtelen növekedésről beszámoló béradat és a még mindig stagnálás közelében lévő hazai gazdasági szféra nem teszi lehetővé a munkaerő-piaci feszültség enyhülését. Az állami leépítések lecsengőben vannak. Az első negyedévben a foglalkoztatottak száma 3,844 millió, a munkanélkülieké 333 ezer fő volt, ez nyolcszázalékos munkanélküliségi rátát jelentett – közölte a Központi Statisztikai Hivatal. A 15–74 éves népesség 54,1 százaléka jelent meg a munkaerőpiacon, ez hároméves mélypontot jelent. A foglalkoztatottak létszáma 61 ezerrel csökkent az előző év azonos időszakához képest.

Az év első negyedében kissé emelkedett ugyan (5 százalékkal) a használatba vett új lakások száma a tavalyi azonos időszakhoz képest, még sincs ok az optimizmusra. A várható folyamatokat beárnyékolja, hogy ugyanezen időszak alatt 14 százalékkal kevesebb lakásépítési engedélyt kértek a beruházók, mint egy évvel ezelőtt. A fővárosban ennél is nagyobb, egyharmados a visszaesés.

A paradoxonok éve volt a tavalyi: a jelentős konszolidációs lépések ellenére sem a politikai, sem a gazdasági kockázatok nem csökkentek, sőt, az idén mindkét területen romlást valószínűsít a Political Capital és a Figyelő éves országjelentése. Politikailag alacsony Magyarország kockázati szintje, ugyanakkor a százas skálán a 66-os PRI-s (Political Risk Index) érték megegyezik a tavalyival, ez 1999 óta a legalacsonyabb. BD