BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Szüksége van-e újabb IMF-csomagra az országnak?

Az utóbbi hetekben ismét bizakodóbbá váltak Magyarországgal kapcsolatban a befektetők, de a veszély még nem múlt el. Szükség lehet a nemzetközi szervezetek további segítségére is – derült ki a pénzpiac szakértőinek véleményéből
2009.07.31., péntek 00:00

Palócz Éva

A Kopint Tárki vezérigazgatója

Kevesen tudhatják

„Egyelőre nem lehet biztos választ adni a kérdésre, legalábbis a kevés számú beavatottakon kívül erre felelősséggel senki nem vállalkozhat. A legutóbbi nagyobb volumenű nyilvános állampapír-kibocsátás is meglehetősen váratlan időzítésű volt, és nem lehet tudni, tervez-e még ilyet a kormány, illetve az ÁKK. Amennyiben igen, és fennmarad a kereslet a befektetők részéről is a magyar papírok iránt, akkor elkerülhető lehet egy újabb hitelcsomag igénylése. Ez azonban mérlegelés kérdése is: az ÁKK-nak meg kell becsülnie, megéri-e a drágább, piaci finanszírozásra áttérni a nemzetközi szervezet kedvezőbb hitelkamata ellenében. Az ugyanis növelheti a bizalmat az ország iránt, ha megmutatja, hogy nem kell tartósan az IMF-mankóra támaszkodnia.”


Heim Péter

Az Atticus Investments Zrt. vezérigazgatója

Halasztani kellene

„A jelenlegi ütemezés biztosan nem jó, mert hosszabb időre lenne szüksége az országnak, hogy megerősítse a bizalmat és így a piaci finanszírozást is. Újabb, nagyobb hitelkeretre azonban nem feltétlenül lenne szükség, hiszen eddig csak a keret 72 százalékát hívtuk le, és nagyjából 50 százaléknyit használtunk fel belőle. Ha még további hárommilliárd eurónyi összeg felhasználásával ki tudná húzni a kormány, a következő ciklusra maradna hat-hét milliárd eurónyi, akkor elegendő lenne a mostani keret is. A visszafizetést azonban nem szabadna így sem megkezdeni 2012 előtt, és szerencsésebb lenne, ha a most tervezettnél hosszabb idő alatt kellene visszafizetni. Erre nagyjából öt évet lehetne szánni, vagyis 2017-ig kellene a teljes hitelt törlesztenünk.”


Barta György

A CIB Bank elemzője

Egyensúlyjavítás

„Az utóbbi időben egyértelműen javultak a piaci finanszírozás feltételei, ezt jelezték a nagyobb keresletet gerjesztő ÁKK-aukciók, a sikeres eurókötvény-kibocsátás, a külföldiek növekvő állampapír-állománya, valamint az ezekkel összefüggésben csökkenő hozamszintek is. Ha a piac Magyarországba vetett bizalma nem rendül meg ismét, és a globális kockázatvállalási hajlandóság is tovább nő, nem lesz szükség egy a mostanihoz hasonló második IMF-csomagra. Biztosítékként persze elképzelhető egy más típusú megállapodás, mint amilyen például a Lengyelország rendelkezésére bocsátott, rugalmasabb feltételrendszerű hitelkeret. A fenntartható adósságpálya szempontjából mégis a finanszírozási igény markáns csökkentését tartom a legfontosabb kérdésnek.”


Ádám Zoltán

A Takarékbank elemzője

Bizalomerősítés

„Magyarország jó úton jár a befektetői bizalom megerősítésében, és az utóbbi hetekben a nemzetközi piaci szereplők is nyitottnak bizonyultak az állampapírjaink iránt. Ez a nemzetközi hangulat javulásának és az utóbbi hónapok következetes gazdaságpolitikájának köszönhető. Alakulhatnak azonban a külső feltételek extrémen rosszul is, ahogyan pozitív meglepetések is érkezhetnek. Előbbi esetben szükség lehet egy újabb nemzetközi hitelkeretre, utóbbiban viszont bizonyosan nem. Normális esetben a piaci finanszírozásra kell hagyatkoznia az országnak, ezért erre kell törekedni, ugyanakkor még nem egyértelmű, hogy a normális kerékvágásban vagyunk-e. Addig pedig szerényebb mértékben érdemes lehet egy megújított IMF-keretre is támaszkodni a drágább piaci források helyett.”


Tardos Gergely

Az OTP Bank vezető elemzője

Fenntartható pálya

„Két szempontot érdemes megvizsgálni: elegendő-e az ország devizatartaléka, valamint finanszírozható-e a piacról az államháztartás hiánya és lejáró adóssága. A forint stabilitásának biztosításához elegendő a 27 milliárd eurós tartalékszint, amely még növelhető az első csomagból lehívható összeggel. A fenntarthatóvá tett költségvetési politikának és a nemzetközi környezetben bekövetkezett pozitív változásnak köszönhetően az ÁKK jelentősen növelte forintkötvény-kibocsátásainak mennyiségét, és sikeres volt a devizakötvény-kibocsátás is. Noha az államháztartás finanszírozási kockázata még mindig jelentős, úgy vélem, a globális kockázatvállalási hajlandóság nem romlik olyan mértékben, amely újabb nemzetközi közreműködést tenne szükségessé.”

A szerző további cikkei

Vélemény cikkek

Továbbiak

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.