Csúszásveszély

Már azt is optimistán fogadnák a hazai elemzők, ha a korábbinál nem sokkal lenne nagyobb a nemsokára megjelenő GDP-csökkenés mértéke. Erre van is esély, azonban nem árt óvatosnak lenni, mielőtt még kikiáltjuk a recesszió végét. Sokan felidézték már, hogy például a múlt századbeli nagy gazdasági világválság alatt is volt több felívelő időszak, amelyet azután még nagyobb visszaesés követett. Alapvető változásokra, általában gyökeresen új technológiákra, illetve gazdasági irányításra volt szükség a múltban is a kilábaláshoz. Hogy a nyugati kormányok élénkítő csomagjai beváltják-e a hozzájuk fűzött reményeket, még mindig nem lehet biztosra venni, nem beszélve ezek utóhatásairól.

A válságos időkben sem szabad azonban elfelejteni, hogy hosszabb távon csak a versenyképesség javítása az, ami egy kisebb országot növekedési pályára állíthat. A recesszió utáni időkben azok az országok lesznek sikeresek, amelyek élhetőbb vállalkozási környezetet tudnak kialakítani, nemcsak a multik, de a hazai kisvállalkozások számára is. Ebben segíthet, hogy a korábbi véleményekkel ellentétben ma sokkal inkább beletörődött a magyar lakosság a nagyobb léptékű átalakításokba is, mint a válság előtt.

Mindez azonban nem garantálja, hogy nem érkezik egy újabb válsághullám, akár külföldről, akár itthonról. Sok elvarratlan szál van még a pénzügyi szférában is; a jelzáloghitelek már tisztulnak ugyan, de még több más konstrukció, például a hitelkártyák továbbra is veszélyt rejtenek magukban. Ezeket most még elfedi a nagy részvénypiaci felfutás vagy a forint erősödése, de nem árt az óvatosság. Elképzelhető, hogy nem úsztuk meg ennyivel mostani nagy gazdasági világválságot.