Mit tegyen a Yahoo! a jelenlegi helyzetben?

Miután megszabadult a Google elleni küzdelem súlyától, a Yahoo! viszszatérhetne a gyökereihez: segíthetné a felhasználókat, hogy eligazodjanak a körülöttük lévő világban. A cég 1994-ben szerkesztők kis csapatával startolt, amelylyel átbogarászták az online információk akkor még kis tömegét, és ebből állították össze a legjobb tartalomra mutató linkeket. Ezzel szemben a Google a tartalom keresésére alkalmas, automatizált eszközöket dolgozott ki.

A világ azonban időközben megváltozott. A probléma immár nem az információ megtalálása, hanem annak szűrése és strukturálása. Az információ strukturálását immár nem lehet humán szerkesztőkre bízni, automatizált eszközökre van szükség, s ezt csak felerősítené az emberi szakértelem és speciális területeken létrejött tudás. A keresés önmagában nem elegendő, mert az olyan, mint a villanólámpa fénye egy sötét szobában: egy-egy tárgyra hirtelen rávilágít, a környezetet azonban sötétben hagyja. Amit az emberek akarnak, az egy megvilágított helyiség, a polcokon világosan címkézett dolgokkal. Ez az, amit a Microsoft csinált a Bing révén néhány kereskedelmi célú területen. Az alkalmazási lehetőség azonban túlmegy a bevásárlások világán, és kiterjed mindarra, aminek a megtalálásában a Google segédkezik.

A Yahoo! számára a legnagyobb lehetőséget a félmilliárd regisztrált felhasználója kínálja, a szokásaikról, javaikról, fényképeikről, barátságaikról és egyéb elektronikus adataikról szóló információval egyetemben. Mindez az utóbbi időben eléggé terjedelmessé és komplexszé vált ahhoz, hogy célszerűen kelljen menedzselni. Ebben a Yahoo! számára az lenne a legnagyobb lehetőség, ha az egyének számára értelmet tudna adni a világnak. Már több cég is ebbe az irányba tart, de egyik iránt sincs akkora bizalom, és a felhasználói bázisuk is messze elmarad a Yahoo!-étól, amelynek alapján a felhasználók a saját adataikat másokéival öszszehasonlítva is értékelni tudják.

Az emberek tekintélyes időt töltenek azzal, hogy új dolgokat keresnek, amelyeket azonban szeretnének összevetni a régiekkel, főleg pedig a saját információikkal. Emellett van egy diffúz, de fokozatosan alakot öltő irányzat arra, hogy az emberek online módon kezeljék a saját információikat: a pénzügyeiket a Mint vagy a Wesabe segítségével, a könyvpreferenciáikat az Amazon, a telefonhívás-listáikat a Skydeck révén. A fizikai tevékenységük szervezéséhez a Nike és a Garmin hálózati szolgáltatásait veszik igénybe, a barátságok és barátaik tevékenységének nyilvántartásában a Facebook és a Friendfeed, az utazásoknál a Dopplr és a TripIt segít, csakúgy, mint az egészség terén a Polka.com vagy a zenegyűjtésnél az iTunes és az IheerdItOn. Vannak ezeken kívül olyan helyek az interneten, ahol az utazásokat foglaljuk, túraútvonalakat keresünk, részvényeket adunk-veszünk. Ezek azonban nem azok a címek, ahol a felhasználók gyűjthetik-menedzselhetik-elemezhetik a saját információikat és tartalmaikat. Ennek a helye éppen a Yahoo! lehetne.

Mit jelenthetne mindez üzleti szempontból? Amint megszabadulna a keresőgépek háborújának nyűgétől, a cég arra összpontosíthatna, hogy a Yahoo!-élményt még konzisztensebbé és integráltabbá tegye. Az első lépést ehhez megtette, mert minden szolgáltatása egységes belépési ponton keresztül érhető el, beleértve a levelezést, az eseménynaptárat, a fénykép- és a videokezelést.

A Yahoo! elég nyitott ahhoz, hogy harmadik féltől származó tartalmat is kínáljon, egyelőre azonban a saját szolgáltatásai is inkább csak generikus jellegűek, legyen szó egészségügyről vagy részvénypiaci adatokról. A saját egészségügyi adatait vagy a részvényportfólióját még senki sem tudja menedzselni.

Ezzel együtt egy további probléma is felbukkan: a magántitok. A Google megjeleníti harmadik felek hirdetéseit a felhasználóinak, ez utóbbiakról azonban senkit sem tájékoztat. Abban a világban, amelyben a felhasználók egyre jobban aggódnak a szokásaik nyomon követése miatt – ez ellen a törvény is fellép –, a Yahoo! számára egyáltalán nem lesz szükséges, hogy az egész weben kövesse a felhasználói tevékenységét, mert róluk a nála végzett műveletek alapján is eleget megtudhat, mégpedig nyíltan.

Azt a felhasználók dönthetik el például, hogy az utazási terveikről vagy az utazásaikról milyen részleteket osztanak meg a rokonokkal vagy a kollégákkal, vagy pedig mindenkinek mindent feltárnak. Én például örömmel megosztanám a terveimet a British Airwayszel, ha cserébe a részükről előnyösebb ajánlatra számíthatnék. A felhasználók tisztában vannak azzal, hogy a Yahoo! mindent tudhat róluk, azt azonban nekik kell eldönteniük, ebből mennyi jusson például a British Airways tudomására.

Ha ezt a nagy lehetőséget ki akarja használni a Yahoo!, akkor szolgáltatások sorát kellene kiépítenie vagy beszereznie, ezek segítenék a felhasználókat a saját információik menedzselésében. Mindez természetesen nem lesz könnyű, sőt lehet olyan komplex, mint egy keresőmotor megtervezése, de megérné az erőfeszítést. Végül is a világon sok embernek a legizgalmasabb dolog a tükör.

A szerző az EDventure Holdings elnöke

Copyright: Project Syndicate, 2009@ www.project-syndicate.org