Vita a megtakarítások ösztönzéséről: nyeszt nektek!
Az emberi természet már csak ilyen. Hajlamosak vagyunk egy-egy változást azonnal elutasítóan kezelni és kritikával illetni, még akkor is, ha az hosszú távon több előnnyel bír, mint amennyi áldozatot rövid távon követel.
Mint ismeretes, a Pénzügyminisztérium 2009 szeptemberében benyújtott törvényjavaslata szerint nagy valószínűséggel számítani lehet arra, hogy a jelenlegi 30 százalékos adó-visszatérítési lehetőséget 2014-től már nem lehet igénybe venni a nyugdíj-előtakarékossági számlán. Továbbá várhatóan jövőre, 2010-ben lehet utoljára nyesz-R számlát nyitni (vagyis olyan nyugdíj-előtakarékossági számlát, amely az szja-törvény hatálya alá tartozik), és hasonló megtakarítási célból már csak a tartós befektetési számla lenne elérhető. (Tartós befektetési számlán már egyáltalán nem lehet majd igénybe venni az szja-visszatérítést.)
Ez természetesen nem jelenti az addig megnyitott nyugdíj-előtakarékossági számlák megszűnését, de a javaslat lehetővé tenné a tartós befektetési számlára történő átkonvertálást.
A publikált véleményekben a nyesz lassú „leépítése” miatt kialakult felháborodás dominált, ez érdemtelenül szorította háttérbe a jobb sorsra érdemes tartós befektetési számla előnyeit. Én magam azzal érveltem, hogy a megcélzott ügyfélkör nem fedi egymást, azaz míg az előbbit elsősorban a nyugdíjkorhatárhoz közelebb álló magánszemélyek nyitották, addig az utóbbi sokkal inkább a fiatalokat célozza meg, így nem a nyugdíjasévekre való felkészülést ösztönzi elsősorban. Jobban átgondolva azonban el kell ismerjem, hogy ez csak részben igaz. A tartós befektetési számla a nyesznél rugalmasabb befektetési formát testesít meg, így lehetőséget biztosít a nyugdíjcélú megtakarítások felhalmozására is. A számlához társuló adókedvezmények pedig természetesen a nyeszhez hasonló ösztönzőket jelentenek majd az öngondoskodás elősegítése érdekében. Tehát míg a nyesz csak a nyugdíjcélú megtakarításokat szolgálja, addig a tartós befektetési számla előnyei egy átfogóbb koncepcióba illeszkednek.
Milyen előnyökre gondolok? Kezdjük azzal, hogy míg a nyugdíj-előtakarékossági számla egy szűkebb réteget mozgat csak meg, addig a tartós befektetési számla három-, illetve ötéves ciklusai már egy fiatalabb befektető számára is belátható időhorizonton mozognak, ezért a potenciális ügyfelek száma jelentősen megnövekszik. Ez azt is magával vonja, hogy egyre több ember kerülhet közelebbi kapcsolatba a befektetési piaccal, fejlesztve ezzel a pénzügyi kultúrát, mely – valljuk be nyugodtan – ijesztően alacsony hazánkban. A tartós befektetési számla „görgethető”, azaz az öt év elteltével továbbra is igénybe lehet venni az adómentességet a következő periódusra, így akár több cikluson keresztül is, hosszú éveken át lehet valaki boldog, adómentességet élvező számlatulajdonos. A nyugdíj-előtakarékossági számlát át lehet majd konvertálni. Így elveszik ugyan az adó-visszatérítés előnye, de cserébe sokkal hamarabb hozzáférhetővé válik a befektetés. Ügyfélszempontból ezt kifejezetten előnyösnek ítélem.
Reményeim szerint a tartós befektetési számla bevezetése a hozzá tartozó adókedvezmények miatt (három év után 10, öt év után 0 százalékra csökkenő nyereségadó) sokakat ösztönöz majd arra, hogy megismerkedjenek a befektetések világával, és önálló, élethelyzetüknek megfelelő befektetési döntéseket hozzanak. Ez egyrészt nagy előrelépést jelenthetne a magyar társadalomban sajnos abszolút nem elterjedt öngondoskodás szerepének erősítésében, másrészt tágabb értelemben a magyar pénzügyi kultúra fejlődését is hathatósan támogatná. Mindkettő kulcsfontosságú tényező a magyar versenyképesség növelésében, így a tartós befektetési számla létrehozása hosszabb távon túlmutat egy egyszerű adminisztrációs lépésen.
Mindenképpen érdemes megfontolni a Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetségének (Bamosz) javaslatát, miszerint ők elfogadhatóbbnak tartják a nyesz átalakítását oly módon, hogy ez is részesüljön a bevezetni kívánt tartós befektetési számlához hasonló adókedvezményben három és öt év után. Emellett azt javasolják, hogy maradjon meg a nyesz legfőbb előnye, az adó-visszatérítés 10 éves befektetési időszak után. Véleményem szerint a Bamosz javaslata olyan kompromisszum, amely teret ad az új termék kibontakozásának, egyúttal pedig lehetőséget nyújt a nyugdíj-előtakarékossági számla eredeti céljainak megvalósításához, azaz az úgynevezett negyedik pillér szerepének betöltéséhez.
Úgy gondolom, hogy a nyesz tervezett megszüntetését elsősorban nem a termékek közötti átfedés miatt, hanem a költségvetési szigor fenntartása érdekében tervezi a törvényhozó. Mint piaci szereplő a költségvetési szigorral egyetértek ugyan, de ha egy kicsit hosszabb távon gondolkodunk, akkor érdemes lehet a két termék párhuzamos létezéséből eredő előnyöket is szemügyre venni.
A kamat- és árfolyamnyereség-adóból származó bevételek értelemszerűen csökkennek majd. Nem elhanyagolható szempont azonban az, hogy a lakossági megtakarításokra nagy valószínűséggel rendkívül pozitív hatása lesz a kedvező konstrukcióknak. Ez nyilvánvalóan segít az infláció csökkentésében, és – figyelembe véve a hazai megtakarítási szokásokat, miszerint a lakosság az állampapírokat és a bankbetéteket előnyben részesíti – a költségvetés finanszírozási oldalát is pozitívan befolyásolhatja.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.