Hatékony-e a kis- és középvállalkozások támogatása?

Szűcs György
Az Iposz elnöke
Rossz arányok
„A számok, illetve az arányok önmagukért beszélnek: tavaly például 964 milliárd forint uniós támogatásban részesült 4660 cég, ebből a 2648 kkv-nak mindössze 116 milliárd forint jutott. A pályázati pénzek csekély összege és a bankok visszafogott hitelezési gyakorlata igen nehéz helyzetbe hozza a kisvállalkozásokat, nemegyszer kétségessé teszi további működésüket. A kívánatos források, kellő önrész, előfinanszírozás híján elmaradnak a technológiai fejlesztések, késnek a szükséges beruházások, s mindez egyértelműen kedvezőtlenül hat a növekedésre. Tagságunk úgy látja: ha a gazdaság az idén valóban elmozdul a mélypontról, a kkv-k és a családi vállalkozások fellendülése csak akkor remélhető, ha a mostaninál sokkal szélesebb körben jutnak uniós támogatásokhoz.”

Szirmai Péter
A Budapesti Corvinus Egyetem Kisvállalkozás-fejlesztési Központjának igazgatója
Kevés energia
„Oly kevés forrást, energiát »pazarol« a kormányzat a kisvállalkozásokra, hogy ehhez képest a magyar statisztikai adatokat szemlélve a kkv-k helyzete kiválónak tekinthető. Egy olyan országban, ahol gyakran 10-16 hónapot késnek a pályázati döntésekkel, majd a nyertesek kifizetésével, ahol év közben többször változtatják az adótörvényeket, csodálatos, hogy még mindig több mint egymillió vállalkozás létezik. Apropó! Azt sem tudjuk, hány létezik, mert más adatot találunk az APEH nyilvántartásában, mint a KSH-nál, és megint mást kapunk, ha az adatsort megtisztítjuk azoktól a kvázi vállalkozásoktól, melyeket kizárólag a statisztikai nyilvántartás kényszere kergetett vállalkozói igazolványért. Minderre figyelemmel a magyar rendszer bizony módfelett hatékony!”

Vadász György
A Magyar Iparszövetség társelnöke
Ösztönző környezet
„Nem csupán magára a szó szoros értelemben vett támogatásra, hanem a kkv-kat ösztönző működési környezet kialakítására lenne szükség. A korábbi esztendőkben talán lett volna esély azoknak a feltételeknek a megalapozására, amelyek versenyhelyzetbe hozhatták volna a kisebb cégeket. A kormányzat azonban érzéketlen maradt a kkv-kkal szemben, és a külföldi működő tőke tulajdonosait igyekezett előnyökben részesíteni, vagyis nem tette meg, amit a válság bekövetkeztéig megtehetett volna. Ehhez képest az elmúlt időszakban, sokkal nehezebb körülmények között hozott intézkedések, így a bér-, adó-, adminisztrációs terhek csökkentése kimondottan pozitívnak tekinthetők. Ám tény, hogy szenvednek a forráshiánytól, további hathatós segítségre szorulnak.”

Parragh László
Az MKIK elnöke
Aggályos esélyek
„Egyszerűen kudarcsorozatnak nevezném, ami ma a kkv-k támogatása címén zajlik. A Jeremie programra építették, amelynek rendszere igen alacsony hatásfokkal vegetál. Drága, bonyolult, sok közreműködőt igényel, miközben egyáltalán nem érzékelhetők a kívánatos gazdaságot – benne a kkv-kat – élénkítő előnyei. A kockázati befektető program révén legfeljebb néhány ezer kis- és középvállalkozást érhető el, a jövőre nézve igen elgondolkoztató, meglehetősen aggályos esélyekkel. A tapasztalatok azt mutatják, ma a Széchenyi kártya az egyetlen eredményesen és életképesen működő, a kis cégeknek valódi segítséget nyújtó rendszer. Sajnos eléggé egyértelmű: hatalmas pénzek folynak el olyan erőltetett programokra, melyekről előre látható, hogy sikertelenségbe torkollnak.

Jacsó Ferenc
Az Opten Kft. Pályázati üzletág vezetője
Kiaknázható lehetőség
„Bár »több sebből vérzik«, mégis viszonylag hatékonynak mondható a kkv-k támogatási rendszere. Slágerpályázatként említhetjük, a technológiai, informatikai, k+f és a képzési kiírásokat. Ezek majd mindegyikére jellemző volt a túljelentkezés. Mind az ország, mind az egyes vállalkozások érdeke, hogy a támogatási lehetőségeket maximálisan kiaknázzuk. Céginformációs háttéradatbázisunkból egyértelműen megállapítható, hogy a sikerrel pályázó kkv-k jobb esélyekkel néznek szembe a válság okozta megpróbáltatásokkal. A gyakran elhúzódó elbírálást, és az adminisztrációs terhet többszörös nyertesként és a pályázati üzletágunk problémájaként is látjuk. Érdemes gyors előbírálatot végezni, hogy csak olyan pályázatra szánjunk időt, mely esélyes a sikerre.”