Nehéz lenne józan észszel elvárni, hogy egy kampánynyitó ünnepség ne a lelkesítésről szóljon. Ebbe pedig nem fér bele a múlt hibáinak őszinte elemzése, a racionális számvetés. Az ilyen esemény az ígéretekről szól és az összetartás érzésének erősítéséről.
A külső szemlélőnek mégis látványos, ahogy az MSZP az utóbbi hónapok több szempontból sikeresnek mondható kormányzása után igyekszik visszatérni osztogató gyökereihez. Figyelemre méltó volt például, ahogy a szombati gyűlésen Gyurcsány Ferenc nagyobb tapsot kapott, mint Bajnai Gordon. És bár a volt kormányfő tartózkodott a reflektorfénytől, a párt miniszterelnök-jelöltje, Mesterházy Attila színpadi show-jában mintha rá hajazott volna.
Persze 2006 óta nagyot változott a világ. Akkor Gyurcsány esélyeit javította a felelőtlen pénzszórás, most a kényszerű kiigazítás behatárolja a lehetőségeket. De mintha a párt szimpatizánsai közül még mindig sokan nem ismerték volna fel a kettő közötti öszszefüggést: az előbbi szükségszerűen az utóbbiba torkollik, a világválság pedig legfeljebb katalizátorként hat rá.
Tény, hogy a szocialisták mostani programja tartalmaz utalásokat takarékossági lépésekre is, például a közösségi közlekedés támogatását illetően. A cafeteria-rendszer idén bevezetett adózásának újbóli enyhítése azonban jól mutatja, mennyire következetes az MSZP. Ezt pedig csak ideig-óráig tudja feledtetni az euforikus ugrálás a színpadon. GCs
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.