Az európai uniós vélemény persze jellemzően inkább EU-tagok egyedi véleményét jelenti – legyen szó tagországi kormányokról, politikusokról vagy európai parlamenti tagokról, netán pártokról –, és szinte soha nincs szó az EU egészének hivatalos álláspontjáról.
Ehhez ugyanis az kellene, hogy – többnyire az Európai Bizottság ajánlására – a tagországok együttese plenáris ülésen megvitasson egy nemzetállami eseményt, és annak kapcsán közösen fogadjanak el egy állásfoglalást. (Ez igaz az Európai Parlamentre is: az onnan érkező sok választási reakció mind egy-egy EP-párt vagy -politikus véleménye és nem a parlament egészéé.)
Nemzetállami választás két esetben válhatna formálisan is „EU-üggyé”: ha kétségek merülnének fel a választás tisztaságát illetően, vagy ha az új kormány politikája bizonyítható módon letérne az uniós alapszerződésekben rögzített közösségi normák és értékek útjáról. A magyarországi választások eddigi menete értelemszerűen távol áll bármelyik itteni „küszöbszinttől”. Marad az EU-ban jelen lévők egyedi véleményének a halmaza, amely tehát egyik esetben sem minősítendő át az unió egészének a hivatalos álláspontjává. Tekintve, hogy egy forduló még hátravan, ezek is inkább csak EP-körökben láttak eddig napvilágot, ahol a különböző pártcsaládok az ilyenkor megszokott módon siettek üdvözölni a számukra kedvező fejleményt: a Néppárt a Fidesz, a zöldek az LMP sikerét.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.