"A Nemzetközi Valutaalap (IMF) és az Európai Unió küldöttségének budapesti tárgyalásain az euróövezeti országok megmutatták, hogy hol húzódik a gyengébb országokkal szembeni türelmük határa. Miután a magyarok nem akartak további, az EU által követelt takarékossági intézkedéseket a nyakukba venni, a nemzetközi szervezetek leállították a tárgyalásokat, és zárolták a támogatásként megígért pénzt" - írta a magát szabadúszó gazdasági újságíróként jellemző Ernst Michael Brauner a liberális napilap hasábjain.
"Ezután a forint gyengült, a tőzsde esett, és Magyarország, amelyet nemrég Olli Rehn uniós pénzügyi biztos még alacsony államháztartási hiánya és az EU-ban átlag feletti gazdasági növekedése miatt dicsért, igazán csak most áll válság előtt. Egy olyan válság előtt, amelyet a magyarok valószínűleg csak a Brüsszellel szembeni engedelmességgel és nem takarékoskodással oldhatnak meg" - írta Brauner.
A szerző idézte Oliver Stockot, a Handelsblatt című német üzleti lap volt bécsi és kelet-közép-európai tudósítóját, aki szerint a nemzetközi hitelezők Magyarország megfelelőnek tartják arra, hogy példát statuáljanak vele. Magyarország ideális ország arra, hogy a takarékoskodásra nem hajló Görögországot és Portugáliát figyelmeztesse az EU, ezért Budapestet "pellengérre akarják állítani, mint egy nyakas vétkezőt".
"Ha csak megközelítőleg is helyes Stock elmélete, akkor az EU és az IMF magatartása igazán nagy disznóság" - vélekedett Brauner. Magyarország 2004-ben örömmel és büszkén csatlakozott az EU-hoz. "Rajtuk példát statuálni azért, hogy az eladósodott uniós tagállamokban észhez térjen néhány hataloméhes politikus és telhetetlen menedzser, beteges dolog, és méltatlan az EU tagállamaihoz" - fogalmazott Brauner.
Sok másik EU-tagállammal ellentétben a magyarok már elkezdtek takarékoskodni a szerző szerint. Csökkentették a "túl magas" köztisztviselői jövedelmeket, harcot hirdettek a korrupció ellen, és egy fenntartható szociális piacgazdaság kiépítésén dolgoznak. Már az európai uniós csatlakozás előtt is szigorú takarékossági programokat folytattak - sorolta.
"A magyaroknak nincs szüksége az EU hüvelykszorítójára ahhoz, hogy konszolidálják az államháztartást. Amire szükségük van, az egy kicsivel több idő, nemzetközi bizalom és egy európai államközösség, amely betartja azt, amit 2008-ban megígért" - vélekedett a Der Standard vendégkommentárjának szerzője.
Az elemzők többsége kockázatosnak tartja a szakítást
Azzal, hogy a kormány hátat fordított az IMF-nek, inkább szűkítette saját (költségvetési) mozgásterét, mintha folytatódott volna az együttműködés, ugyanis az állampapír befektetők a jövőben jobban megkérhetik majd az árát a magyar adósságfinanszírozásnak azzal, hogy nincs mögöttünk egy új IMF-hitel jelentette védőháló - írja a portfolio.hu.
Az is lehet persze, hogy az IMF-búcsúztatás inkább a hazai belpolitikai érdekeket (az októberi önkormányzati választásokon való erős szereplést, a Jobbik felőli kritikák tompítását) szolgálja, mindenesetre a több százezer devizahiteles, illetve az autósok az árfolyam pillanatnyi mozgásán folyamatosan érzik a kormányzati stratégia hatásfokát. A kormányfő szavai szerint az államnak nincs eszköze a forint árfolyamának garantálására. A forint végül azon a 288-as szinten zárt pénteken az euróval szemben, ahonnan indult hétfőn az árfolyam.
Mivel rövid távon (a következő hónapokban) biztosított a magyar állam finanszírozása, így az IMF-nek való hátat fordítás akkor lenne igazán kockázatos, ha a nemzetközi befektetői hangulat újra jelentősen romlana, illetve újra megkérdőjeleznék a befektetők a magyar államadósság közép távú finanszírozásának fenntarthatóságát. Szerencsére egyelőre nem ez a helyzet, a külföldi befektetői hangulat a héten inkább pozitív volt a záporozó, vártnál rendszerint kedvezőbb amerikai tőzsdei vállalati gyorsjelentések, a váratlanul erős német gazdasági hangulatindex, illetve az európai banki stressz tesztekkel kapcsolatos megelőlegezett bizalom miatt.
Negatív lépéseket jelentett be pénteken Magyarországgal szemben két nagy nemzetközi hitelminősítő is, az IMF/EU-tárgyalások félbemaradásával és a pénzügyi rendszer adóztatásával kapcsolatos aggályaikra hivatkozva.
Először a Moody''s Investors Service közölte, hogy leminősítést valószínűsítő felülvizsgálat alá vette Magyarország közepes befektetői, "Baa1" szintű besorolását, arra a véleményére hivatkozva, hogy a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és az EU küldöttségeivel folytatott tárgyalások megállapodás nélküli félbeszakadása miatt megnövekedtek a magyar költségvetési és gazdasági kilátásokat övező bizonytalanságok.
A ház szuverén adóskockázati besorolásokért felelős alelnöke, Dietmar Hornung a magyar adósosztályzat felülvizsgálatának pénteki bejelentéséhez fűzött indoklásában azt írta: az IMF/EU-küldöttség és a magyar kormány tárgyalásainak kudarca növelte a bizonytalanságot azzal kapcsolatban, hogy a kormány mennyire elszántan törekszik a költségvetés fenntarthatóságának helyreállítására rövid távon.
A hitelminősítő szerint az IMF/EU-tárgyalások felfüggesztése beárnyékolja a magyar gazdaság növekedési kilátásait is, azáltal, hogy lefelé ható nyomást gyakorol a forintra és felfelé ható nyomást a finanszírozási költségekre.
Magyarországnak a tárgyalások megszakadása jelentős gondot okozhat, egyrészt mivel a hitelprogramot sokan külső politikai horgonyként értelmezték, másrészt mivel Magyarország decemberig, egy új kétéves megállapodás megkötéséig szívesen meghosszabbította volna a szerződést. A Saxo Bank szerint az októberben esedékes önkormányzati választások közeledtével a kormányt inkább foglalkoztatják a közeli politikai célok, mint a gazdasági stabilitás - derült ki a Saxo Bank elemzéséből.
Az MNB hétfői értékelése szerint növelheti a magyar kockázati felárat és volatilissá teheti a forint árfolyamát a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) és az Európai Bizottsággal (EB) folytatott tárgyalások megszakadása.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.