Kopits: A világon eddig ezt csak Hugo Chávez tette meg

A jövő évi egyenlegcél nagy biztonsággal elérhető, ám a következő években – tartós intézkedések hiányában – ismét 3 százalék fölé kúszik az államháztartás deficite – vélekedett lapunknak adott interjújában Kopits György, a Költségvetési Tanács elnöke. A nemzetközi hírű szakember beszélt arról is, hogy a magán-nyugdíjpénztári vagyon valóban segíthet leszorítani az államadósságot, ugyanakkor egyazon tételt nem lehet háromfelé elkönyvelni, vagyis folyó kiadásokat is finanszírozni, valamint a visszalépett egykori tagok egyéni számláján is jóváírni.

Ön hívta fel először a figyelmet arra: az ágazati különadók az államháztartási tervek szerint 2012 után is megmaradnak, a megszűnésükkel kapcsolatos kormányzati ígéret dacára is. Mennyiben teszi hiteltelenné mindez a magyar gazdaságpolitikát, és egyáltalán, mennyire fogadhatók el ilyen mértékű szektorális adók az EU-ban?
Az adópolitika – bizonyos korlátokkal – a tagállamok hatáskörébe tartozik. Így semmiképpen sem számítok arra, hogy az unió jogi akadályokat gördítene e különadók beszedése elé, netán azok visszavonására szólítaná fel a magyar kormányt. Az már más kérdés, hogy a magyarországi pénzügyi szervezeteket, valamint a távközlési, kiskereskedelmi és energiaszolgáltató cégeket terhelő különadóhoz hasonlót több tagállamban (például Németországban, ahol az ágazati adók alkotmányellenesek) biztosan nem lehetne kivetni. Ám az EU-nak nincs olyan direktívája, amely gátolná e különadók bevezetését. A különadókkal kapcsolatos bizonytalanságok – többek között a várható élettartamuk – természetesen rontják a magyar adórendszer átláthatóságát és kiszámíthatóságát. A különadók kapcsán ugyanakkor a legnagyobb gondot én abban látom, hogy a kormány a következő években átmeneti adótételekkel kíván tartós kiadásokat finanszírozni. Azt a tanács számítása is megerősíti, hogy jövőre minden valószínűség szerint a maastrichti limit alá kerül az egyenleg, ám középtávon – a rendkívüli adó- és nyugdíjpénztári bevételek elmúltával – éves szinten 500 milliárd forinttal nagyobb deficitet látunk a büdzsében annál, mint amennyit a hivatalos kormányzati előrejelzés mutat. Tehát számításunk szerint a hiánymutató már 2012-től ismét jócskán a 3 százalékos limit fölé kerülhet. Természetesen ezt a hiányt lehetne csökkenteni, ha megvalósulnának azok a szerkezeti átalakítási lépések, amelyeket a kormány jövő tavasszal szándékszik ismertetni.

Így reagált Kopits György, a KT elnöke lapunk kérdésére, melyben a tanács megszüntetését előrevetítő kormánypárti javaslatról kérdeztük. Ismeretes: mindössze tízmillió forintot hagyna a jelenlegi 825 millió forintos keretből a Költségvetési Tanács működésére 2011-től egy a büdzséhez benyújtott kormánypárti egyéni módosító javaslat. Nyilvánvaló, hogy a módosítás elfogadása a tanács munkáját és működését teljesen ellehetetlenítené. Kormányzati körökből az utóbbi hetekben olykor hallani lehetett azt a véleményt, miszerint a KT-ra az Állami Számvevőszék mellett nincs szükség, lévén hasonló feladatokat látnak el. Valójában azonban az ÁSZ csak a jogszabályi megfelelőséget veszi górcső alá, míg a tanács a fiskális hatások teljes skáláját bemutatja, mégpedig a törvényjavaslatok benyújtása után néhány nappal vagy héttel, lehetővé téve az azokról szóló országgyűlési és társadalmi vita elmélyítését. A szakmában pedig köztudott: Nagy-Britanniában nemrég a magyar KT mintájára hívtak életre egy hasonló szervezetet.

Ehhez Kopits György hozzátette: az angol parlamenti képviselők, illetve szakértők két alkalommal is tanulmányozták Budapesten a tanács működését, és meghívták Londonba tanácsadásra a témában. A parlament kincstári bizottsága egyúttal kikérte és publikálta a véleményét. Az interjúban a KT elnöke emlékeztetett: az előző angol munkáspárti kormány az ottani ÁSZ-t bízta meg a KT-hoz hasonló felügyelő feladattal, de az képtelen volt a funkciót elvégezni; éppen ezért a jelenlegi konzervatív koalíció kezdeményezésére jött létre az új intézmény a magyar KT mintájára.


Minek köszönhető, hogy ekkora eltérés mutatkozik a kabinet és a tanács számítása között?
A kormány alaplogikája, hogy a jövedelemadók nagyarányú csökkentésének hatására a következő tíz évben évente 100 ezres nagyságrendben fog nőni a foglalkoztatottak létszáma. A kormány feltételezése szerint a terv egyetlen év alatt sikerre vezet, már 2013-tól 5 százalék feletti ütemben nő a GDP, ezért csak ennek az egy-két évnek a költségvetési egyenlegét kell „helyrehozni” egyszeri, nyugdíjpénztári vagyon- és járulékbevételekkel. Ezt mi erős túlzásnak gondoljuk. Minden jel szerint a kormány is tisztában van azzal, hogy ha az eddig kihirdetett törvények szerint kifutnának az átmeneti intézkedések, akkor 2012 után ismét növekedni kezdene a hiány. Valószínűleg éppen ezért készült a költségvetés második kötetében bemutatott középtávú kitekintés is további intézkedések feltételezésével. Az 500 milliárd forintos eltérés az után marad fenn, hogy figyelembe vesszük ezeket a – hivatalosan nagyrészt még be sem jelentett – intézkedéseket. A magán-nyugdíjpénztári járulékok végleges átirányítását az állami pillérbe, az ágazati különadók felének fennmaradását és az szja szigorítását. A lényegi probléma, hogy a mi számításaink szerint a „lyuk” nem tűnik el mintegy önmagától. Ehhez képest csak külön „érdekesség”, hogy a költségvetési törvénytervezetben szereplő makrogazdasági előrejelzések számításunk szerint nincsenek összhangban az ugyanezen dokumentumban található 2011. évi költségvetési tervekkel.

Való igaz, hogy a Költségvetési Tanács szerint csak százezer munkahely jöhet létre 2014-ig. Több szakember ugyanakkor arra számít, hogy az egykulcsos személyi jövedelemadó hatására ennél nagyobb volumenű lesz a foglalkoztatásbővülés…
Mi abból indulunk ki, hogy az egykulcsos szja bevezetésének az eddigi tapasztalatok szerint nincs túl nagy hatása a foglalkoztatottak számának növekedésére. Szlovákiában is visszafogott volt a bővülés a 19 százalékos egykulcsos adó bevezetése utáni években. Emellett már többször hangsúlyoztuk: az adómódosítások hatására az alacsonyabb keresettel rendelkezők nettó pozíciója nem javul. Márpedig Magyarországon éppen az alacsonyabb képzettségűek foglalkoztatása marad el jelentős mértékben a fejlett országok átlagától. A minimálbéren foglalkoztatott alacsony képzettségűek számára egyébként a családi adókedvezmény sem jelent többletet, mivel az adójóváírás következtében eddig sem fizettek szja-t. Ebben változást hozhat, ha esetleg éppen az adójóváírás szűkítése húzódik meg a középtávú költségvetési kitekintésből 2012-re kiolvasható jelentős, mintegy kétszázmilliárd forintos szja-bevételnövekedés mögött. Meggyőződésem, hogy ekkora bevételbővülést nem magyarázhat az adófizetők körének szélesedése, vagyis itt valamilyen – egyelőre nem ismeretes – jogszabály-változási szándék van a háttérben. A három év alatt bevezetett szabályváltozások eredménye összesen annyi, hogy a gyermekesek továbbra sem fizetnek szja-t, míg a gyermektelenek terhe nő. Mindezeken felül nem kedvez a foglalkoztatás bővülésének az sem, hogy az ágazati különadók nagy valószínűséggel fékezni fogják a vállalati beruházásokat is.

Összességében helyeselhető-e az a kormányzati gazdaságpolitika, amely a növekedés elősegítésével igyekszik elérni azt, hogy hazánk kikerüljön az adósságcsapdából?
Az adósságráta csökkentését államilag mesterségesen gerjesztett növekedésre alapozó stratégia kapcsán éppen ezekben a hónapokban merülnek fel több helyen is komoly aggályok. A napokban a portugál pénzügyminiszter jelentette ki: be kell látnunk, hogy önmagában a növekedés nem válasz az államadóssággal kapcsolatos aggályokra. Nekem is az a meggyőződésem: a bővülés mellett minél előbb végre kell hajtani a költségvetési kiigazítást is. Nem építhetünk arra, hogy az ágazati adókon keresztül a Magyarországon működő cégek külföldi tulajdonosai, a nyugdíjjárulékok és a nyugdíjvagyon elköltésén keresztül pedig a jövő generációk hajlandók lennének finanszírozni a gazdaság mostani felfűtését. E téren egyébként biztatónak tartom a vezető kormánytagok által tett nyilatkozatokat. A jövő évi büdzsé általános vitája előtti felszólalásában mind Orbán Viktor miniszterelnök, mind Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter hangsúlyozta: mindenképpen csökkenteni kell az államadósság mértékét, a GDP arányában lehetőleg 70 százalék alá. Ehhez pedig mindenekelőtt legalább elsődleges költségvetési egyensúly szükséges.

A magyar államadósság jelenlegi GDP-arányos mértéke valamivel 80 százalék felett alakul. Mennyire számít ez kirívónak Európában?
Miközben az államadósság mértéke az utóbbi néhány évben a fejlett országok többségében is jelentősen megnőtt, Magyarország még mindig rekordernek számít a térségben. Különösen fájó, hogy míg az egy főre – a csecsemőtől az aggastyánig – jutó államadósság mai áron számítva tíz évvel ezelőtt 700 ezer forint körül mozgott, jelenleg meghaladja a kétmillió forintot. Ez természetesen az előző kormányok gazdaságpolitikájának eredménye, de a jelenlegi helyzetben adottság. Ez a teher súlyos dilemmákat vet fel a fenntarthatóság szempontjából, különösen akkor, amikor a kormányzati intézkedések hatására tovább nő az úgynevezett implicit államadósság.

Gondolom, itt elsősorban a magánnyugdíjpénztárak elleni „támadásra” gondol…
Természetesen a magánnyugdíjpénztárakban felhalmozott megtakarítások elköltésére gondolok, de szeretném leszögezni, hogy nekem e kérdésben nincs preferenciám. Az idősekről való gondoskodás az úgynevezett második pillér nélkül és azzal együtt is működhet jól is, rosszul is. Itt pusztán arra szeretnék figyelmeztetni, hogy amennyiben valóban tömegek lépnek vissza az állami nyugdíjrendszerbe, a következő évtizedekben a róluk való gondoskodás feladata megint teljes egészében az államra hárul.

A visszatérő vagyon ugyanakkor – legalábbis az eddigi kormányzati bejelentések szerint – egy-két éven belül csökkenteni fogja az államadósságot…
Igen, amennyiben feltételezzük, hogy elvileg a teljes pénztári vagyon átszáll az államra, az államadósság GDP-arányos mértéke akár 8-10 százalékponttal is alacsonyabb lehet. Nem tudom, erre sor kerül-e, az azonban valószínű, hogy az idősebb korosztályok élni fognak a visszalépés lehetőségével. Az viszont megjósolhatatlan, hogy 20-30 év múlva milyen szabályok vonatkoznak majd az akkor nyugállományba vonulókra a tb-rendszer keretében.

A kilátásba helyezett államadósság-csökkenésre azonban megvan minden esély…
Reméljük. A visszalépések kapcsán az egyik legsúlyosabb kérdés, hogy ezt a tetemes vagyont mire is fordítjuk. Az ugyanis nem megy, hogy egyfelől folyó kiadásokat finanszírozunk belőle, másfelől csökkentjük vele az államadósságot, sőt, harmadik ágon még a visszatérő tagok hamarosan megalkotandó egyéni számláján is jóváírjuk az eddigi felhalmozásokat. Ezek közül csak az egyik út választható.

Így reagált Kopits György, a KT elnöke lapunk kérdésére, melyben a tanács megszüntetését előrevetítő kormánypárti javaslatról kérdeztük. Ismeretes: mindössze tízmillió forintot hagyna a jelenlegi 825 millió forintos keretből a Költségvetési Tanács működésére 2011-től egy a büdzséhez benyújtott kormánypárti egyéni módosító javaslat. Nyilvánvaló, hogy a módosítás elfogadása a tanács munkáját és működését teljesen ellehetetlenítené. Kormányzati körökből az utóbbi hetekben olykor hallani lehetett azt a véleményt, miszerint a KT-ra az Állami Számvevőszék mellett nincs szükség, lévén hasonló feladatokat látnak el. Valójában azonban az ÁSZ csak a jogszabályi megfelelőséget veszi górcső alá, míg a tanács a fiskális hatások teljes skáláját bemutatja, mégpedig a törvényjavaslatok benyújtása után néhány nappal vagy héttel, lehetővé téve az azokról szóló országgyűlési és társadalmi vita elmélyítését. A szakmában pedig köztudott: Nagy-Britanniában nemrég a magyar KT mintájára hívtak életre egy hasonló szervezetet.

Ehhez Kopits György hozzátette: az angol parlamenti képviselők, illetve szakértők két alkalommal is tanulmányozták Budapesten a tanács működését, és meghívták Londonba tanácsadásra a témában. A parlament kincstári bizottsága egyúttal kikérte és publikálta a véleményét. Az interjúban a KT elnöke emlékeztetett: az előző angol munkáspárti kormány az ottani ÁSZ-t bízta meg a KT-hoz hasonló felügyelő feladattal, de az képtelen volt a funkciót elvégezni; éppen ezért a jelenlegi konzervatív koalíció kezdeményezésére jött létre az új intézmény a magyar KT mintájára. -->