Információ vagy „zaklatás”?

A „zaklatás” szó a mindennapi életvitelbe történő önkényes beavatkozást, más rendszeres vagy tartós háborgatását jelenti.

„A statisztika feladata és célja, hogy valósághű, tárgyilagos képet adjon a társadalom, a gazdaság, a tulajdonviszonyok, a környezet állapotáról és változásairól az államhatalmi és a közigazgatási szervek, valamint a társadalom szervezetei és tagjai számára” (1993. évi XLVI. törvény 1. §).

A gazdasági válság felerősítette a részletes, minél gyakrabban és hamarabb rendelkezésre álló információk iránti igényt. Ehhez megfelelő mélységű, pontos és friss

statisztikai adatokra van szükség, melyeket többek között a vállalkozások tudnak biztosítani. A KSH működésének korlátozása ebben a válságos időszakban éppen a kormány helyes tevékenységének a korlátozását jelentené.

A szigorú határidőkhöz kötött nemzetközi adatszolgáltatási kötelezettség (pl. EDP-jelentés, GDP- és GNI-számítás) elmulasztása súlyos szankciókkal járhat. Egy uniós auditálás során feltárt nem megfelelő minőségű makroadatok esetén igen nagy összegű EU-s támogatásoktól eshetünk el, illetőleg mindez rendkívül szigorú uniós számvevőszéki ellenőrzést vonhat maga után.

A hatósági adatok átvételének jelenleg korlátai vannak. Ennek okát az állami nyilvántartások összehangolatlanságában, az adatminőség nem megfelelő színvonalában, illetve a jogszabályi felhatalmazások hiányosságában kell keresni. Számos esetben az adatgyűjtések eltérő céljából adódó tartalmi, módszertani eltérések, azonosítási problémák akadályozzák az adminisztratív célból gyűjtött adatok felhasználását.

A KSH adatgyűjtéseinek adózástól eltérő tartalma szintén a különböző célokra vezethető vissza. A NAV adóigazgatási, költségvetési szempontokat érvényesít, míg a KSH adatgyűjtései a gazdasági folyamatok, események bemutatását szolgálják. Az érdemi gazdaságpolitikai beavatkozás igénye és a nemzetközi előírások miatt a KSH egyes adatokat kénytelen korábbi határidővel és nemzetközi statisztikai követelményeknek megfelelő tartalommal begyűjteni (a havi és negyedéves adatgyűjtések segítségével előzetes konjunktúramutatókat publikálunk, ezekben az esetekben az éves adóadatok átvétele nem jelent megoldást).

Komoly kockázat rejlik azokban a kormányzati törekvésekben, miszerint egyrészről a statisztika támaszkodjon az adminisztratív forrásokban – elsősorban a társasági adóbevallásokban – fellelhető „bőséges” adatokra, másrészről a kormányhatározat értelmében éppen a statisztika számára hasznosítható információk kerülnek ki 2012-től ugyanezen bevallási körből.

A hatósági adatbázisok összekapcsolása nagy ívű, ám hosszú távon, jelentős anyagi források bevonásával és alapos előkészítés után megvalósítható törekvés. Nyilvánvalóan a statisztika csak profitálhat egy stabil államigazgatási nyilvántartási és adatbázisrendszer létrehozásából.

A mintegy 970000 nyilvántartott vállalkozásból a KSH mindössze 24 ezret von be a megfigyelési körbe. A gazdaságstatisztikai felvételeink csak egy adott mérethatár fölött teljes körűek. A kisebb vállalkozásoknál bizonyos korlátok között véletlen mintát veszünk, és a terhelés csökkentése, egyenletesebb elosztása érdekében három év után más kisvállalkozásokat vonunk be az adatgyűjtésbe.

Kétségtelen, még rengeteg tennivalónk van az adminisztratív terhek csökkentése terén, még közelebb kell vinni a statisztikát az adatszolgáltatókhoz és a felhasználókhoz egyaránt. Ehhez a célhoz csak együtt gondolkodva, PARTNERI viszonyt kialakítva, különböző szakmai érdek-képviseleti szervekkel szorosan együttműködve juthatunk el.