Vajna: év végén mozikban lehet az első, filmalap finanszírozta alkotás

Valamivel több, mint 1,5 milliárd forintot már szétosztott a Magyar Nemzeti Filmalap, amelynek Döntőbizottságában Ön, mint a magyar filmipar megújításáért egy éve kinevezett kormánybiztos is részt vesz. Majdnem ötven filmterv és forgatókönyv fejlesztését, kidolgozását

Vannak jó ötletek, amelyekből úgy érezzük, születhetnek érdekes filmek. Ez néha sikerül, máskor nem. Ha az eddig támogatott tervekből végül tíz film összejön, az jó aránynak tekinthető.

Érdemes ezekre ennek ellenére milliókat adni? Vagy úgy kell ezt elképzelni, mint a gyógyszerkutatás, ahol sok molekulát fejlesztenek, de végül csak kevésből lesz gyógyszer?

Mivel évekig alig készült magyar film, mert nem volt biztosított a finanszírozás, forgatókönyvek sem nagyon készültek. Ezért most még a töltekezés időszakában vagyunk, amikor minden jó ötletet felkarolunk annak érdekében, hogy minél több jó mozit forgathassanak itthon.

Mi kell ma egy jó filmhez?

Egy magával ragadó, szórakoztató történet, ami egyben tanulságos is, és amit vizuálisan izgalmasan meg lehet jeleníteni. Olyan filmeket kell gyártani, amelyek visszacsábítják a közönséget a moziba, emellett külföldön is közönség- és fesztiválsikerek lehetnek.

Ritkán kap elismerést egy film a közönségtől és az éles szemű kritikusoktól egyaránt.

Ez így van, kivéve, ha olyan kiváló filmet készít valaki, amilyen például az Amadeus volt.

Tudna példát említeni erre a magyar filmek közül is?

Szerintem Antal Nimród filmje, a Kontroll is ilyen.

A nagy stúdiók óriási pénzeket költenek egy-egy olyan produkcióra, ami tényleg beviszi az embereket a moziba. Lehet sikerfilmet készíteni pár százmillió forintból?

Van olyan film, a Blair Witch Project például, ami néhány ezer dollárból készült, és több mint százmilliót kerestek vele. Meg olyan, több százmillió dolláros mozi is, ami megbukott, legutóbb a John Carter például.  Az alapötlet, a megvalósítás, a forgalmazás, ezen belül pedig a promóció együtt hozhat sikert, vagy bukást. Ha gyenge a film vagy rossz az eladás, nem találja meg a nézőit, nem hoz bevételt.

Ön azt nyilatkozta nemrég, hogy egy film akkor tekinthető sikeresnek, ha legalább félmillióan látták.

Ez a nézőszám egy cél, amit jelenleg nehéz elérni. Folyamatosan változnak a filmnézési szokások és két éve alig készült magyar film, így nehéz megállapítani, mennyien néznek meg ma egy alkotást, de szerintem ez most maximum 300 és 500 ezer között van. Az elmúlt 15 évben nem volt szokatlan ez a nézőszám, a Sose halunk meg, a Sztracsatella, a Csinibaba, A miniszter félrelép, a Valami Amerika, a Magyar vándor, a Csak szex és más semmi, a Sorstalanság, a  Szabadság szerelem, az Üvegtigris mind hozták ezt a nézettséget.

Reális azt várni, hogy sokan beüljenek a mozikba akár egy külföldi, akár egy magyar filmre, amikor a legtöbben valószínűleg egyszerűen letöltik azokat a netről?

Az illegális filmforgalmazás óriási probléma. Ennek ellenére, szinte egyedüliként a világban, a Büntető törvénykönyv most elfogadott módosítása nem szigorítást, hanem enyhítést tartalmaz, és a szerzői jogok megsértői ezentúl nem lesznek büntethetők, legfeljebb kártérítési per indítható a fájlcserélőkkel szemben. Közben mindenütt máshol szigorítják a büntetési tételeket, hogy megállítsák az illegális filmletöltéseket.

Az új szabályozás jövő júliusban lép hatályba, addig még lehet módosítani ezt a törvényhelyet is.

Az egyik legfontosabb feladatomnak tartom, hogy ezt elérjem, mert a torrent tönkreteszi az egész szakmát.

Vajon mennyi bevételtől esnek el az illegális terjesztés miatt a filmek készítői, forgalmazói, finanszírozói?

Majdnem tíz évvel ezelőtt készült egy Disney-számítás, ami már az kimutatta, hogy az értékesítések 90 százaléka illegális volt. Azóta csak romlott a helyzet, és ez azt is jelenti, hogy ha mi nem lépünk, akkor a kormány csak az áfán több százmillió forintot veszít, ezért ezt a kérdést nem szabad ilyen lazán kezelni. Amíg a törvények nem lesznek szigorúak, a büntetések pedig kemények, a helyzet nem fog változni.

A magyar filmeket vajon mennyiben érintik az illegális letöltések?

Statisztikák nincsenek, de gyakorlatilag minden magyar film előbb fenn van a világhálón, mint hogy bemutatnák.

Mindez azt is jelenti, hogy ha az állam most milliárdokat invesztál filmkészítésbe, de közben nem lép fel a szerzői jogok védelmében, akkor szinte feleslegesen fekteti be a pénzét?

Az állam nem azért támogatja a filmgyártást, mert keresni akar rajta, hanem mert abban bízik, hogy ez által megújul, és külföldön is újra hírnevet szerez az országnak a magyar film, terjeszti a magyar kultúrát.

De Ön arról is beszélt már, hogy ha egy film elér egy bizonyos bevételi szintet, akkor a befolyó összegből a filmalap is szeretné viszontlátni az általa előzetesen adott támogatást. Ezek szerint nem csak vissza nem térítendő támogatásokról van szó?

Kétféle támogatást nyújtunk. Az egyiknek, az alaptámogatásnak kifejezetten az a célja, hogy lehetőséget biztosítsunk a tehetségeknek arra, hogy kibontakozzanak. Ez egy hosszú távú befektetés az állam részéről, és a támogatás összege ezekben az esetekben nem haladja meg a 150 millió forintot. Ha többlettámogatást, azaz ennél több pénzt ítélünk meg egy film gyártására, akkor az azt jelenti, hogy anyagi értelemben is nagy reményeket fűzünk a produkcióhoz, és akkor a támogatási szerződésekben ki is kötjük, hogy a bevételekből „kvázi koproducerként” a Filmalap részesedik.

Ehhez azonban még akkor is kevés lehet a hazai forgalmazásból származó nyereség, ha mindenki, aki most otthon néz filmet, jegyet vált a moziba.

Nagyjából egy film teljes költségvetésének a négyszeresét kell megtermelnie a jegybevételből ahhoz, hogy visszahozza a befektetést.

Ezért is támogatjuk, hogy egy-egy film megmutassa magát a külföldi fesztiválokon, és ezért fontosak a koprodukciók. Azok a filmek, amelyek olasz, német, francia cégekkel közösen készülnek, automatikusan forgalmazási lehetőséget kapnak az adott országban. Ezért ahol csak lehet, próbálunk koncentrálni koprodukciókra. Segítünk a partner felkutatásában, ahogy minden egyéb adminisztratív dologban is. Azért vagyunk itt, hogy az ilyen feladatokban segítsünk a filmkészítőknek, és ők a produkcióra koncentrálhassanak.

Ez valóban nagy segítség. De ahhoz mit szólnak a producerek, rendezők, hogy folyamatosan nyomon követik a gyártási folyamatot, és csak csepegtetve folyósítják a támogatást?

Az a cél, hogy a filmgyártás egész folyamata átlátható legyen. Ezért is egyablakos a rendszer, mert így pontosan tudjuk, mire mennyit lehet költeni, mennyi pénz áll még rendelkezésre. De a transzparens működéshez azt is tudnunk kell, hogy egy adott filmnél éppen milyen munkák vannak folyamatban, mennyire követik az elfogadott forgatókönyvet, tudják-e tartani a költségvetést, mert így azonnal tudunk segíteni, ha valahol gond van. Sehol a világon nincs olyan, hogy a gyártás elején átutalják a teljes költségvetést, mindenhol heti utalás van.

A filmforgalmazás jelenlegi gyakorlatán miért kell változtatni?

Egy olyan támogatási rendszerre van szükség, ami valóban a mozikat támogatja, és nem azokat az embereket, akik ezeket a non-profit cégeket vezetik. Bár a Filmalap feladata a filmgyártás rendbe tétele, hat hónappal ezelőtt, amikor félő volt, hogy sok mozi bezár, mert nem tud megélni, a Filmalap 150 millió forint támogatást felajánlott költségvetéséből. Utólag kiderült, hogy több pályázó egyáltalán nem szorul segítségre. Miután a filmforgalmazás az Emberi Erőforrások Minisztériumához tartozik, mindenképpen egyeztetnünk kell a miniszterrel és az illetékes államtitkárral a jövőről. Mert hiába gyártjuk a filmeket, ha nincs egy olyan stabil és fenntartható rendszer, amelyen keresztül eljutnak a nézőkhöz.

A Magyar Nemzeti Filmalapot azt követően hozta létre a kormány, hogy eldöntötte, változtat a filmtámogatás rendszerén, és a jövőben megszünteti az Magyar Mozgókép Közalapítványt.

Az MMKA tönkrement, nem volt tartható a korábbi működés. A közalapítvány felelőtlen gazdálkodása oda vezetett, hogy a végén már majdnem annyi pénzt költött el a filmszakma banki kamatra, mint filmekre. Egy egészen más struktúrát kellett létrehozni ahhoz, hogy a filmek állami támogatásának rendszere működőképes és átlátható legyen. A hitelező bankokkal megállapodtunk, hogy a feléjük fennálló 5 milliárd forintos produceri tartozásból több mint 1,5 milliárdot elengednek, a többit kifizettük. Egyezséget kötöttünk a producerekkel is, akikkel szemben szinté jelentős adósságot halmozott fel az MMKA, miközben ők meg a közalapítványnak tartoztak. A producereknek végül 900 millió forintot fizettünk ki. Mindkét összeget a külön e célra kapott állami támogatásból rendeztük.

A kormány úgy döntött, hogy a közalapítvány vagyona is a Filmalaphoz kerül. Egyes számítások szerint ennek mintegy hatmilliárd forint az értéke. Mi ezzel a céljuk?

A filmszakmában mindenki arról beszél, micsoda vagyoni értéket is képvisel a Mafilm és a Filmlaboratórium.  Azt azonban nem teszik hozzá, hogy mindkettő veszteséges, és mindkettő lehúzhatta volna a rolót, ha nem segíti ki őket a Filmalap, mert még a villanyszámlát sem tudták volna kifizetni. Tudja, mikor forgatták a most annyira féltett fóti stúdióban az utolsó magyar filmet? Több mint tíz évvel ezelőtt.

Ennek ellenére most sokakat az izgat, megmaradhat-e a fóti és a Róna utcai filmstúdió, valamint a Filmlabor?

Erre még nem tudok sem igennel, sem nemmel felelni. Lehet, hogy olcsóbb lenne nem fenntartani ezeket, hanem bérelni akkor, amikor szükség van rájuk, de ezt majd meglátjuk. Egyelőre az a cél, hogy működőképes vállalatokká tegyük a vagyon részét képező cégeket és kapacitásukat a filmszakma javára fordítsuk.

Mikor kerülhet a mozikba az első, filmalap finanszírozta film?

Idén decemberben, vagy jövő januárban. Szász János már leforgatta A nagy füzet című filmjét, már az utómunkák zajlanak, és forog Ujj Mészáros Károly Liza, a rókatündér című, magyar-svéd koprodukcióban készülő játékfilmje. Ősszel további magyar filmek forgatása indul a Filmalap támogatásával.

Hány rendezőnek, operatőrnek, színésznek és filmes szakembernek tudnak majd munkát adni a támogatásokon keresztül?

Nagyon sokan dolgoznak most is külföldi filmekben, a Die Hard-ban például több mint 300 fős magyar stáb. Ha ahogyan tervezzük, évente 8-10 filmet meg tudunk csinálni állami támogatásból, azzal 500-1000 embert tudunk munkához juttatni évente.

Lesz-e újabb virágkora a magyar filmnek?

Nagyon reménykedem benne. Most azon dolgozunk, hogy megtaláljuk és felkaroljuk azokat a tehetségeket, akik ennek a zálogai lehetnek. Jövőre egy mesterkurzust is indítunk számukra, hogy átsegítsük őket az esetleges akadályokon. Mert a szakmában a tehetségnek kell a legfontosabbnak lennie, nem annak, hogy ki kinek az ismerőse.