Meddig maradhat stabil a forint?
Van kockázat
„A magyar eszközök idei jó teljesítménye bátoríthatja a kormányt: a budapesti kabinet immár sokkal kevésbé akar kompromisszumos megoldást az IMF-fel, nem tart a kamatkiadások emelkedésétől sem, és valószínűleg még az év vége előtt sort kerít devizakötvény-kibocsátásra is. Mindezt a globális kockázatvállalási hajlandóság erősödése magyarázza, ami nem csupán Magyarország, de a régió többi országa felé is erős tőkeáramlást idézett elő. Középtávon a globális gazdaság megtorpanása jelenthet kockázatot, vagy az, ha a G10 országok lendületet vesznek, és visszacsábítják a tőkét. Rövid távon az IMF-megállapodás „kiárazása” a legnagyobb kockázat, erre ugyanis úgy vélem, még nem került sor.”
Gondi István, a Raiffeisen Bank vezető deviza-kereskedője
Forró pénzek
„A forró pénz a carry trade miatt továbbra is jön Magyarországra, miután a kockázatvállalást támogató nemzetközi hangulat és a forinttal elérhető kamatok hatása erősebb, mint a hazai gazdaságpolitikával kapcsolatos aggodalmak. Ha az irányvonal a befektetők szemében hitelesebb lenne, akkor – a régiós devizák árfolyamából kiindulva – nem kizárt, hogy az euró árfolyama 270 forintig is lesüllyedhetett volna. A kurzus várhatóan az év gégéig a 278-282 sávban marad, a fő kockázatot a nagy volatilitás jelenti: az érdeklődés minimális, az árfolyamot néhány szereplő, kisebb tételekkel is meg tudja mozgatni, ráadásul a magyar eszközök piacán mozgó tőke egy kisebb hangulatromlás nyomán is gyorsan távozhat.”
Palotai Dániel, a Nemzetgazdasági Minisztérium makrogazdasági főosztályának vezetője
Erős alapok
„A főbb jegybankok sikerrel tüntették el a finanszírozási stresszt a globális tőkepiacokról, ami a forintnak is kedvezett. Ezt fundamentális oldalról segíti a sikeres külső és belső adósságleépítés a hazai gazdaságban, ami a folyó fizetési mérleg tartósan pozitív egyenlegében is tükröződik. Továbbá ezt támogatja a költségvetési hiány sikeres, 3 százalék alatti stabilizációja, amit már nem csak a befektetők, de az Európai Bizottság is elismer. A múlt heti leminősítés sem váltott ki különösebb figyelmet, mivel már a piacok is inkább szükséges rossznak tekintik a hitelminősítőket, így a lépés kényszer-likvidációhoz nem vezetett. Mindez arra utal, hogy amíg fenti hatások dominálnak, fennmaradhat a stabil árfolyamalakulás.”
Saághy Pál, az Equilor vezető deviza- üzletkötője
Változás jöhet
„A piac kezd megbarátkozni a gondolattal, hogy belátható időn belül nem lesz IMF-megállapodás, és mégis veszi a forintot és a magyar állampapírokat is. A magyarázat egyszerű: túl sok pénz keresi a hozamot, és a jelenlegi nyugodt, oldalazó, a jó hírekre koncentráló hangulatban – amit a kamatcsökkentési várakozás is javít – a magyar eszközök jó színben tűnnek fel. Ez azonban hamarosan megváltozhat, nagy az esélye ugyanis, hogy a hangulat rosszra fordul. Az USA-ban nem várható végleges megoldás a fiskális szakadékra, az ikerdeficit továbbra is leminősítéssel fenyeget, és egyelőre az eurózóna is csak időt vásárolt a görög adósságválság – több kényes kérdést is felvető – átmeneti kezelésével.”
Soós Róbert, az XTB Magyarország elemzője
Tavaszig
„A forint iránti keresletet az idén a befektetők reálhozamok utáni hajtóvadászata támasztotta alá, főleg az év eleji 7 százalékos alapkamat mellett tudtak kimagasló profitra szert tenni a feltörekvő piaci kötvény- és devizapiaci alapok. A tartósan pozitív kereskedelmi egyenleg a sereghajtó növekedési potenciál ellenére is a magyar eszközök mellett szól – még úgy is, hogy a mérleg struktúrája nem éppen szerencsés. Nagyobb nyomás a jövő év első negyedévében nehezedhet a forintra, ekkor ugyanis több mint 2 milliárd euró devizaadósságot kell törlesztenie az államnak. Egy EU/IMF megállapodással a zsebben nyilván nyugodtabban lehetne várni a tavaszt, de úgy tűnik, a piacok egyelőre nem aggódnak.”
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.