Meddig maradhat stabil a forint?

Tatha Ghose, a Commerzbank vezető elemzője
Van kockázat
„A magyar eszközök idei jó teljesítménye bátoríthatja a kormányt: a budapesti kabinet immár sokkal kevésbé akar kompromisszumos megoldást az IMF-fel, nem tart a kamatkiadások emelkedésétől sem, és valószínűleg még az év vége előtt sort kerít devizakötvény-kibocsátásra is. Mindezt a globális kockázatvállalási hajlandóság erősödése magyarázza, ami nem csupán Magyarország, de a régió többi országa felé is erős tőkeáramlást idézett elő. Középtávon a globális gazdaság megtorpanása jelenthet kockázatot, vagy az, ha a G10 országok lendületet vesznek, és visszacsábítják a tőkét. Rövid távon az IMF-megállapodás „kiárazása” a legnagyobb kockázat, erre ugyanis úgy vélem, még nem került sor.”

Gondi István, a Raiffeisen Bank vezető deviza-kereskedője
Forró pénzek
„A forró pénz a carry trade miatt továbbra is jön Magyarországra, miután a kockázatvállalást támogató nemzetközi hangulat és a forinttal elérhető kamatok hatása erősebb, mint a hazai gazdaságpolitikával kapcsolatos aggodalmak. Ha az irányvonal a befektetők szemében hitelesebb lenne, akkor – a régiós devizák árfolyamából kiindulva – nem kizárt, hogy az euró árfolyama 270 forintig is lesüllyedhetett volna. A kurzus várhatóan az év gégéig a 278-282 sávban marad, a fő kockázatot a nagy volatilitás jelenti: az érdeklődés minimális, az árfolyamot néhány szereplő, kisebb tételekkel is meg tudja mozgatni, ráadásul a magyar eszközök piacán mozgó tőke egy kisebb hangulatromlás nyomán is gyorsan távozhat.”

Palotai Dániel, a Nemzetgazdasági Minisztérium makrogazdasági főosztályának vezetője
Erős alapok
„A főbb jegybankok sikerrel tüntették el a finanszírozási stresszt a globális tőkepiacokról, ami a forintnak is kedvezett. Ezt fundamentális oldalról segíti a sikeres külső és belső adósságleépítés a hazai gazdaságban, ami a folyó fizetési mérleg tartósan pozitív egyenlegében is tükröződik. Továbbá ezt támogatja a költségvetési hiány sikeres, 3 százalék alatti stabilizációja, amit már nem csak a befektetők, de az Európai Bizottság is elismer. A múlt heti leminősítés sem váltott ki különösebb figyelmet, mivel már a piacok is inkább szükséges rossznak tekintik a hitelminősítőket, így a lépés kényszer-likvidációhoz nem vezetett. Mindez arra utal, hogy amíg fenti hatások dominálnak, fennmaradhat a stabil árfolyamalakulás.”

Saághy Pál, az Equilor vezető deviza- üzletkötője
Változás jöhet
„A piac kezd megbarátkozni a gondolattal, hogy belátható időn belül nem lesz IMF-megállapodás, és mégis veszi a forintot és a magyar állampapírokat is. A magyarázat egyszerű: túl sok pénz keresi a hozamot, és a jelenlegi nyugodt, oldalazó, a jó hírekre koncentráló hangulatban – amit a kamatcsökkentési várakozás is javít – a magyar eszközök jó színben tűnnek fel. Ez azonban hamarosan megváltozhat, nagy az esélye ugyanis, hogy a hangulat rosszra fordul. Az USA-ban nem várható végleges megoldás a fiskális szakadékra, az ikerdeficit továbbra is leminősítéssel fenyeget, és egyelőre az eurózóna is csak időt vásárolt a görög adósságválság – több kényes kérdést is felvető – átmeneti kezelésével.”

Soós Róbert, az XTB Magyarország elemzője
Tavaszig
„A forint iránti keresletet az idén a befektetők reálhozamok utáni hajtóvadászata támasztotta alá, főleg az év eleji 7 százalékos alapkamat mellett tudtak kimagasló profitra szert tenni a feltörekvő piaci kötvény- és devizapiaci alapok. A tartósan pozitív kereskedelmi egyenleg a sereghajtó növekedési potenciál ellenére is a magyar eszközök mellett szól – még úgy is, hogy a mérleg struktúrája nem éppen szerencsés. Nagyobb nyomás a jövő év első negyedévében nehezedhet a forintra, ekkor ugyanis több mint 2 milliárd euró devizaadósságot kell törlesztenie az államnak. Egy EU/IMF megállapodással a zsebben nyilván nyugodtabban lehetne várni a tavaszt, de úgy tűnik, a piacok egyelőre nem aggódnak.”