Zöld növekedés: miért érdemes azonnal cselekedni?

Október 28-án Brüsszelben uniós szakminiszterek és üzletemberek egy csoportja találkozott – köztük a brit energia- és éghajlatváltozás témájáért felelős államtitkár, Edward Davey –, hogy megvitassák a zöld növekedés témakörét. A résztvevők mindegyike fontos részt vállal abban, hogy megoldást találjanak arra a kihívásra, amely bár rendkívül fontos minden képviselt ország számára, messze túlnyúlik azok hatókörén. A 13 hasonlóan gondolkodó EU-tagállam (köztük Nagy-Britannia) zöld növekedéssel foglalkozó miniszteri csoportja rendszeres eszmecserékkel igyekszik Európát az alacsony szén-dioxid-kibocsátású, növekedést elősegítő irányba terelni. Ez összesen Európa népességének 75 százalékát, Európa GDP-jének 85 százalékát és a Miniszterek Tanácsa szavazatainak 60 százalékát képviseli. Ahogy az a nemrégiben közreadott „Zöld növekedés: miért érdemes azonnali és komoly lépéseket tenni az Európai Unió dekarbonizációjáért” című kiadványban szerepel, a csoport hisz benne, hogy az éghajlatváltozás kezelését kötelességből lehetőséggé alakíthatjuk.

Az éghajlatváltozással foglalkozó nemzetközi panel legutóbbi beszámolója a helyzetet egyértelművé teszi. Ha a korábbiakhoz hasonló ütemben folytatjuk az üvegház-hatású gázok légkörbe pumpálását, a Föld átlagos hőmérséklete 4 C fokkal emelkedhet. A brit kormány megbízásából készült, október 28-án közreadott elemzés szerint ahhoz, hogy a klímaváltozás küszöbértékeként megállapított 2 Celsius-fokos hőmérséklet-növekedésen belül maradjunk – ez a tudósok egyöntetű véleménye szerint még kezelhető mértékű változás –, 2030-ig az EU-nak az 1990-es szinthez képest legalább 50 százalékkal kell csökkentenie széndioxid-kibocsátását.

Európa sikeresen megindult az alacsony szén-dioxid-kibocsátású jövő felé irányuló átmenet irányába, de még sok a teendő. A 2020-as klíma- és energia-célkitűzések határideje vészesen közeleg – ezeket tovább kell majd vinni 2030-ig, sőt azon túl. Az EU széndioxid-piacának radikális beavatkozásra van szüksége, ha el akarja érni eredeti célkitűzését. Már nem kell sokáig várnunk: a világ vezetői két év múlva találkoznak, hogy létrehozzanak egy átfogó, globális éghajlatváltozási megállapodást.

A modern, alacsony szén-dioxid-kibocsátású infrastruktúra kiépítése Európa-szerte munkahelyeket fog teremteni, a vállalkozásoknak hasznot hoz és növekedést produkál az EU gazdaságai számára. Emellett javítani fogja az EU energiabiztonságát, csökkentve a magas kockázatú régiókból importált, drága fosszilis energiahordozóktól való függőséget, és növelve a hazai forrásból származó energia arányát. Hosszú távon ez a stratégia fontos szerepet fog játszani energiaszámláink csökkentésében. Az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaság évente körülbelül 4 ezer milliárd eurót képvisel globálisan, melyben az elkövetkezendő 5 évben további 4 százalékos éves növekedés várható; közel 8 millió munkahely kapcsolódik hozzá Európa-szerte, és munkahelyek további milliói rejlenek benne. Az EU tagországai 22 százalékban részesülnek ebből a globális piacból, míg az Egyesült Államok 19 százalékban, Kína 13 százalékban, India és Japán pedig egyenként 6 százalékban. Mindez összesen évi 900 milliárd eurót jelent. Az elnyerhető részesedés tehát nem csekély.

Az EU vetélytársai – élükön Kínával és az Egyesült Államokkal – agresszívan megcélozták a környezetbarát termékek és szolgáltatások piacát. A tiszta energiákhoz kapcsolódó befektetések értéke globális szinten hatszorosára, közel 195 milliárd euróra nőtt 2004 óta. 2009-ben az összes ilyen befektetés 40 százaléka jutott Európának – ez a múlt évre 25 százalékra zsugorodott. Közösen és bátran kell hát cselekednünk, hogy a tiszta energiatechnológiák területén kivívott vezető pozíciónkat továbbra is fenntarthassuk és tovább fejleszthessük.

A legnontosabb feladat, hogy a potenciális befektetők bizalmához szükséges stabilitást biztosítsuk. Az üzleti élet szereplőinek meggyőző okok kellenek ahhoz, hogy továbbra is Európa alacsony szén-dioxid-kibocsátású iparába fektessenek be. A zöld növekedéssel foglalkozó csoport éppen ezért tisztában van vele, hogy Európának olyan ambíciózus 2030-as energia- és éghajlatváltozás-kezelési csomagra van szüksége, amely a vállalkozókban és befektetőkben megfelelő bizalmat kelt ahhoz, hogy már most hajlandóak legyenek befektetni.

Európa belső energiapiacát is bővíteni kell. A megfelelő működéshez és a tiszta energiaforrások új generációjának integrálásához akadálymentes áramlást kell biztosítanunk az alacsony széndioxid-kibocsátású technológiából származó elektromos energia számára Európa-szerte.
Sok más országhoz hasonlóan Nagy-Britannia is olyan intézkedéseket léptetett életbe, melyek biztosítják, hogy a nagy energiaigényű iparágak az állami szabályokkal összhangban lévő, megfelelő támogatást kapjanak az átmenet során. Azt is folyamatosan ellenőrizzük, hogy állami zöld politikáink milyen hatással vannak az energiaszámlákra. A jelenlegi nehéz gazdasági helyzetben ez elsődleges kérdés.

Közös célunk, a társadalmunk és a Föld számára is elviselhető energiabiztonság nem valósítható meg összefogás nélkül. Amikor olyan szuperhatalmakkal tárgyalunk az éghajlatváltozásról, mint az Egyesült Államok, Kína vagy más országok, a közös fellépés sokkal hatékonyabb, mint az egyes országok egyéni erőfeszítései.

A Zöld Növekedés Csoportja által kiadott vitairat aláírói a következő országok miniszterei:
Nagy-Britannia, Németország, Franciaország, Olaszország, Spanyolország, Hollandia, Portugália, Belgium, Dánia, Svédország, Finnország, Szlovénia és Észtország