A legjobbakat akarjuk

Megtalálni és megszerezni a legjobb munkavállalókat nem könnyű. Sokszor azért sem, mert hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy nem kell tennünk azért, hogy minket válasszanak. Az elmúlt évek munkaerő-piaci folyamatai kétség kívül abba az irányba mutattak, hogy a cégek válogathattak a jelentkezők közül. Ebben azonban már változás indult közel egy éve: sokkal több az álláslehetőség és a potenciális pályázók is jobb kínálattal találkoznak. Éppen emiatt tenni kell azért, hogy többen válasszák vállalatunkat és velünk akarjanak dolgozni.

Nem gondolom, hogy a fentiek feltétlenül komoly erőfeszítéseket igényelnek. Az első és legfontosabb, hogy jelenlegi munkavállalóink úgy érezzék magukat munkájukban, úgy éljék dolgos mindennapjaikat, hogy jó hírét vigyék cégünknek. ha munkatársaink közül bárkit arra kérnek a barátai, ismerősei, hogy beszéljenek munkájáról, akkor hányan lesznek olyanok, akik szenvedélyesen mesélnek és kedvet csinálnak másoknak ahhoz, hogy nálunk akarjanak dolgozni? És akad-e bárki is, aki akár kedvezőtlen színben tüntet fel minket? Az első lépés tehát a belső viszonyok rendezése, aztán tekintsünk kifelé. Mutassuk be magunkat, mondjuk el, ami fontos: a céges honlapon, az álláshirdetésekben és minden más lehetséges fórumon. Amikor pedig pályázókkal, potenciális jövőbeni munkavállalókkal, illetve cégünk jövőbeni sikerének lehetséges formálóival találkozunk, akkor közelítsünk alázattal a helyzethez; és ahogy ő bemutatkozik, tegyük meg mi is. Lehet, hogy végül nem lesz ebből közös munka, de ki tudja, lehet, hogy egy új ügyfelet szerzünk, vagy csak valakit, aki másoknak pozitív dolgokat mesél majd arról, amit cégünknél látott.

Amikor besétálunk egy üzletbe, és találkozunk, beszélünk ott dolgozókkal sok benyomás ér minket. Ahogy végzik a munkájukat, ahogy kezelnek minket, mint ügyfelet, ahogy egymással beszélnek, amilyen körülmények közt dolgoznak mind hatással vannak arra a képre, ami azzal kapcsolatban alakul ki bennünk: vajon jó-e itt dolgozni? Ahol a munkatársak jó kedvűek, ahol érezni a pezsgést a szobában, ahol rendezett a környezet, ott mindenki jobban érzi magát. Régen kimutatták már, hogy a cégek esetében a potenciális ügyfelek és potenciális munkavállalók köre komoly átfedésben van. Vagyis a vevő, a partner is lehet munkatárs, és fordítva szintén.

Ha pedig sikeresen megtaláltuk az új munkatársat, akkor ne feledkezzünk meg arról, hogy a „nem nyertes” pályázókat értesítjük döntésünkről. Ők is fektettek munkát abba, hogy elküldjék jelentkezésüket. Akkor járunk el helyesen, ha kapnak jelzést tőlünk arról, hogy a folyamat itt véget ért. Néha ez nem kevés munka, de nem szabad alábecsülni a szerepét. Sajnos kevés vállalat él ezzel a lehetőséggel, ez persze azt is jelenti, hogy aki megfelelően kiértesíti a pályázókat, az egyből nagyon jó benyomást kelt.

Mindez már csak azért sem elhanyagolható, mert a vállalatok vagyonának komoly hányadát teszi ki az immateriális vagyon, aminek nagy részét képzi a dolgozók tudása. Két ugyanolyan tőkeerős, ugyanolyan technológiával rendelkező vállalat közül az lesz a sikeresebb, amelyik többet fordított arra, hogy kiemelkedő kvalitású és motivált emberek dolgozzanak a vállalatnál.

Ha választhatna, hogy szaktudás és elhivatottság tekintetében egy tökéletes vagy egy erősen közepes embert vehet fel, mire fordít szívesebben energiát? Arra, hogy a tökéletes embert megtalálja és behozza a cégbe, vagy abba, hogy az átlagos szaktudást és hozzáállást próbálja majd javítgatni? Én biztosan az elsőt választom.