A CSOK sem tesz csodát

Ma indul a Családok Otthonteremtési Kedvezménye (CSOK), az új szocpol, amit már használt lakásra is igénybe vehetnek a családok.

Úgy várták sokan a kedvezményt, mint a Messiást, a legtöbb családnak ugyanis az a néhány százezer vagy egy-két millió forint, ami így kapható, a szinte megugorhatatlan önerő előteremtését jelentheti a lakáshitelnél. Főleg, hogy most már a jegybank is tisztázta: a támogatás nem számít bele a hitel összegébe, a bankok nyugodtan elfogadhatják önerőként.

Csodát viszont valószínűleg ez a támogatás sem tesz majd. Azok, akik semmiféle lakáscélú megtakarítással nem rendelkeznek, könnyen hoppon maradhatnak az új szocpollal is. Hiába lehetne például elméletben akár a teljes önerőt kiváltani egy hitelnél az 500 ezer és 3,25 millió forint közötti állami támogatással. A bankok óvatosak, és a legtöbben továbbra is elvárnak a CSOK-on túl is néhány millió forintnyi önerőt a lakáshitelt igénylőktől. Ebben nincs semmi meglepő. A válság előtt pusztán a szocpolra nulla önerő mellett is sok hitelt kihelyeztek, és a válság előtti ingatlanhitel-portfóliók negyede-ötöde még most is ott áll a könyvekben bedőlt hitelként.

A lakáspiacot és a lakáshitelezést viszont az tudná csak felpörgetni, ha a korábbinál lényegesen többen juthatnának lakáshitelhez az új állami támogatás révén. Tartok viszont attól, hogy a bankok szigorú hitelbírálata miatt a CSOK-ot egyelőre csak azok fogják tudni igénybe venni, akiknek valószínűleg egyébként is lenne elég önerejük egy lakáshitelhez, vagy akiknek nem is kell hitel, hiszen az állami támogatást akkor is fel lehet venni, ha a vevő készpénzzel ki tudja fizetni az ingatlant.

Kérdés, az ilyen ingatlanvásárlást tervezők hányan lehetnek, mennyien halogatták pusztán azért a vásárlást, mert várták az állami támogatást. Ha ugyanis főleg miattuk pörög fel a CSOK bevezetése utáni hónapokban a lakáspiac, akkor semmit sem ér el a kormány, mindössze megajándékoz nem különösebben rászoruló családokat pár millió forinttal.