Donald Trump győzelménél is meglepőbb, ahogy a piacok reagáltak az eseményre.
Az előzetes esélylatolgatások és elemzések forgatókönyvei alapján a jóval esélytelenebbnek tartott republikánus jelölt hatalomra kerülése esetén drámai változásoknak kellene történniük a pénzügyi piacokon. Konszenzusos vélemény szerint feltámad a kockázatkerülés, ami elsősorban a részvény- és árupiacokat, valamint a kötvény- és devizapiacok közül a rizikósabbakat sújtja. Az előzetes jóslatok szerint Trump győzelme esetén a befektetők a biztonságosabb kötvénypiacok felé húzódhatnak, amit – a várható gazdasági lassulástól való félelem miatt – a jegybankok kiújuló élénkítési kényszere is támogathat.
Mi lehet az oka, hogy a piacok szinte alig reagáltak a meglepőnek tartott és nagy hatásúnak jósolt eredményre?
Egyrészről a „meglepetés” talán mégsem volt akkora, mint amennyire a közvélemény-kutatásokból, politikai elemzésekből, illetve a fogadóirodák jegyzéseiből tűnhetett. A befektetői fejekben élénken él még a június végi Brexit-sztori, amelyet szintén sikerült nagyon elnézni. Trump győzelmével mint reális szcenárióval minden józan befektetőnek számolnia kellett, még ha nem is alapforgatókönyvként.
Másrészt az előzetes elemzői aggodalmak – a Brexithez hasonlóan – túlzónak tűntek. Bár a kampányidőszak üzeneteiből kétségtelenül radikális forgatókönyveket, illetve óriási kockázatokat lehetett kiolvasni, józan ésszel mégsem tűnik logikusnak, hogy az új elnök hatalmas kezdeti gazdasági és piaci károkozással veszélyeztesse a teljes ciklus eredményességét. Trump gazdasági csapatát és a konkrét programját ugyan még nem ismerjük, de a racionalitás azt sugallja, hogy a szavazók voksainak megszerzését követően a gazdasági szereplők és a piacok bizalmának megnyerése válhat prioritássá. Várakozásaim szerint a következő hetekben a gazdaságélénkítő programok kerülhetnek fókuszba, míg a protekcionizmus erősítését célzó ígéretek – legalábbis átmenetileg – háttérbe szorulhatnak.
Az óvatos piaci pozicionáltságnak is jelentős szerepe lehetett a viszonylag higgadt fogadtatásban. A Brexit-analógia itt is érvényes: egy nehezen megjósolható kimenetű esemény előtt természetes reakció, hogy a befektetők visszavesznek a kockázatvállalásból. Most is ez történt: az alapkezelők a kockázatosabb eszközökben lévő kitettségeiket visszavágták, illetve részben lefedezték. Ezt támasztja alá, hogy a befektetési alapok készpénzhányada tizenöt éve nem látott magasságba emelkedett. A vagyonkezelők jelentős része tehát a választásokat övező bizonytalanság lecsengését követően inkább vételi lehetőségeket keres, mintsem utólag próbál megszabadulni a kényelmetlenné vált többletkockázatoktól.
A fentiek miatt akár még az a fura helyzet is előállhat, hogy a Trump-győzelem esetére várt „piaci összeomlás” (de legalább érdemi korrekció) helyett újabb kockázatvállalási hullám indulhat meg. Ha a kampányidőszak inkonzisztens és demagóg ígéretei után egy új ösztönzési módszerekkel kísérletező, határozottan növekedésorientált vezetés állna fel, az a részvénypiaci befektetőknek új sztorit adhat. Ez a hatás a világ Egyesült Államokon kívüli részére annak függvényében terjedhet ki, hogy a Trump-adminisztráció milyen mértékben vesz vissza a protekcionista ígéretekből.
Azért a befektetési univerzumban félnivaló is akad: ha „bejön” Trump új gazdaságpolitikája, az a gyorsabb növekedés mellett magasabb inflációt és államadósságot is hozhat magával, ami elsősorban a kötvénybefektetők számára okozhat fejfájást.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.