Időről időre megjelennek hírek arról, hogy áramot vagy földgázt loptak a csalók, azaz kijátszották a közműszolgáltatókat. Óhatatlanul felmerül: a felderített esetek valószínűleg csupán a jéghegy csúcsát jelenthetik, a csalások, visszaélések sokkal gyakoribbak, így az általuk okozott kár is nagyobb lehet, mint azt elsőre gondolnánk.
A csalások, visszaélések a gazdaság minden szektorában jelen vannak, és jelentős összegekkel rövidítik meg a szereplőket. A visszaélések felderítésével foglalkozó szervezet, az ACFE (Association of Certified Fraud Examiners) becslése szerint egy vállalat átlagosan bevételének 5 százalékát veszíti elő külső vagy belső csalás miatt, ami évente mintegy 3500 milliárd dollárt jelent. A nagyság érzékeltetéséhez: ez az összeg több mint ötöde az Európai Unió GDP-jének, amely 2016-ban 14 800 milliárd euró volt. Sokatmondó az is, hogy az esetek több mint felére véletlenül derül fény, miután a károkozás már megtörtént.
A csalások felderítése, megelőzése fontos feladat, amellyel a vállalatoknak – minél nagyobbak, annál inkább – foglalkozniuk kell. Foglalkoznak is, általában a GRC-portfólió (governance, risk management and compliance; azaz irányítás, kockázatkezelés és megfelelőség-ellenőrzés) keretében, és számos példa alapján egyre eredményesebben.
A csalások elleni küzdelmet a technológia fejlődése mellett támogatja még valami, ami a közüzemi szolgáltatásokra fokozottan érvényes, és ami miatt velük indítottam a gondolatmenetet. Ez pedig az általuk kezelt hatalmas adatmennyiség. A szolgáltatóknak eleve óriási és folyamatosan bővülő információtömeg áll rendelkezésükre, Magyarországon ezt a folyamatot a szektorban zajló konszolidáció szintén erősíti. A szóban forgó adatbázisok pedig már elegendő mélységű és mennyiségű adatot tartalmaznak ahhoz, hogy – megfelelő technológiát és vizsgálati logikát alkalmazva – akár az összetett visszaélési mintázatok is azonosíthatók legyenek.
[caption id="" align="aligncenter" width="690"]
Fotó: Pexels.com[/caption]
A közműszolgáltatók esetében ugyanis egy big data alkalmazás a korábban elképzelhetetlen mélységű – akár több év pénzügyi és fogyasztási adataira kiterjedő – elemzéssel nemcsak a vállalati visszaéléseket, de a fogyasztási anomáliákat is kiszűrheti, akár a hasonló fogyasztóktól eltérő viselkedésű felhasználók azonosításával. Néhány további felhasználási eset: a raktárkészlet-kezelési visszaéléseket a raktárkészlet, az eszközállomány és a logisztikai adatok együttes elemzése tárhatja fel. A könyvelési modellek vizsgálatával napvilágra kerülhetnek kivizsgálást igénylő esetek. A terepen dolgozó munkatársak útvonalának vizsgálata szintén kimutathat a korábbiaktól eltérő mintázatokat. A beszerzéshez kapcsolódó fejlett jogosultságokkal pedig növelhető a terület transzparenciája.
A valós idejű monitorozás révén egy visszaélésgyanús tranzakció azonnal azonosítható – és ha szükséges, blokkolható is. Ezek a megoldások ráadásul előre jelezhetik például azt is, hogy kiből lesz „rosszul teljesítő” ügyfél, ami a kintlevőségek kezelésében nyújt segítséget. Felderíthetnek, dokumentálhatnak olyan károkat vagy költséges gyakorlatokat, amelyeket csupán megmagyarázhatatlannak tartunk, de nem azonosítunk visszaélésként. E megoldások további előnye, hogy egyedi, csak az adott vállalatra jellemző folyamatokra is bevethetők, finomhangolhatók.
A technológia tehát a csalások elleni küzdelemben szintén hasznos segítség, méghozzá a szó szoros értelmében is: ha az imént említett (árbevétel-arányosan) 5 százalékos visszaélési veszteséget vesszük alapul, akkor a szignifikáns csökkenés már nagyító nélkül is jól látható lehet az eredménykimutatásokban.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.