Érettségi előtt áll a magyar ipar

A digitalizáció a következő tíz évben munkahelyek százezreit szüntetheti meg Magyarországon. Csakhogy a digitális összeomlás sokkal gyorsabban végbemehet a szolgáltató szektorban, ahol egy szoftver telepítése munkahelyek százait teheti feleslegessé, mint az iparban, ahol minden változás lassú és tőkeigényes. Ez azt jelenti, hogy több félnivalónk van a virtuális robotoktól, mint az ipar 4.0-ban megjelenő fizikaiaktól. Ebből viszont az következik, hogy az ipar területén még nem futottunk ki az időből, azt akár a javunkra is fordíthatjuk.

Ennek azonban számos feltétele van. Ha abból indulunk ki, hogy az ipar 4.0 az ipar 3.0 digitalizált, kognitív intelligenciára épülő változata, akkor azonnal egyértelművé válik, hogy a nagy kérdés nemcsak az, hogy kik és hogyan hajtják végre a digitalizációt, hanem az is, hogy hogy állunk magával az ipar 3.0-val. Vajon van-e olyan fejlett a magyar ipari kapacitás, hogy a rendelkezésünkre álló eszközökkel digitalizálható legyen?

Az iparvállalatok digitalizációs felkészültségét a KPMG az ipar 3.0 alapját adó Lean SixSigma módszertan alapján felállított ipar 4.0 érettségi piramissal méri.

A KPMG kilenc, egymásra épülő dimenzió alapján vizsgálja a gyártó vállalatok ipar 4.0 érettségét, és öt csoportba sorolja be őket:

• kívülálló,

• kezdő,

• haladó,

• profi,

• ipar 4.0 kiválóság.

A felmérés alapján meghatározható, hogy az adott vállalatoknál milyen feladatokat kell végrehajtani azelőtt, hogy megkezdenék az ipar 4.0 bevezetését. Maga a kifejezés a gyártás és a gyártó eszközök hálózatára utal, amely autonóm módon, önmagát vezérelve képes valós idejű választ adni a különböző helyzetekre, tudásalapú, önmagát konfiguráló, szenzorokkal felszerelt, elvileg nem centralizált rendszerként működik, és magában foglalja a tervező- és menedzsmentrendszereket is.

Ilyen átfogó fejlesztést megkezdeni csak akkor érdemes, ha a vállalat elérte az ipar 4.0 kiválósági szintet, ellenkező esetben ugyanis a fejlesztés szükségszerűen zsákutcába fut. Ha a bemenő adatok vagy az adatfeldolgozás szempontjai nem megfelelők, akkor a kognitív intelligencia is rossz irányba viszi a vállalati döntéshozatalt, gyakorivá válnak az emberi döntést és beavatkozást igénylő folyamatok, amivel az egész ipar 4.0 bevezetés értelmét veszíti.

A KPMG eddigi tapasztalatai szerint a magyar gyártó vállalatok közül csak igen kevés képviseli az ipar 4.0 kiválósági szintet, minden más gyártóbázis esetében vannak még teendők az ipar 4.0 meghonosítása előtt. Emiatt nincs igazán értelme arról beszélni, hogy az ipar 4.0 záros határidőn belül elvenné az emberek munkahelyét. Sokkal inkább azon érdemes elgondolkodni, hogy az ipar 4.0 meghonosítása nélkül Magyarország elveszítheti versenyelőnyét, és megindulhat az ipar visszatelepülése a fejlett országokba.

Ha a magyar cégek elmulasztják a felkészülést, és nem kezdik meg időben az automatizálást és az ipar 4.0 meghonosítását, akkor valóban érdemes lesz arról beszélni, hogy hány munkahelyet veszít Magyarország a negyedik ipari forradalmon.