Ideális helyzetben a befektetési minősítésű európai kötvények

A kedvező makrogazdasági háttér, a még mindig aktív Európai Központi Bank (EKB) és a hozam iránti változatlan kereslet rendkívül kedvező feltételeket teremt a befektetési minősítésű európai kötvények számára.

A 2018-as év mérföldkő lehet, mivel a jegybankok visszafogják piaci műveleteiket, és hozzálátnak az elmúlt tíz évben biztosított kivételes ösztönzők kivezetéséhez. Az EKB azt jelezte, hogy 2018 vége felé kezdi majd hozzászoktatni a piacokat eszközvásárlási programjának teljes körű megszüntetéséhez. Az európai jegybank továbbra is aktív marad, bár kisebb szerepet vállal azokon a piacokon, amelyeknek korlátozniuk kell a volatilitást, a hozamokat és a szpredeket. Tevékenységének fő mozgatórugója az infláció lesz, és bizonyos jelek arra utalnak, hogy végre megindulhat a bérek növekedése, ami lehetővé teszi az ösztönzők fokozatos megszüntetését.

Az európai politikai helyzet továbbra is meglehetősen képlékeny: a befektetők figyelme a december végén megtartott katalán regionális választás után a 2018 elején várható olaszországi parlamenti választásra összpontosul. Az olasz választási törvény közelmúltban végrehajtott módosítása miatt szinte kizárt, hogy a populisták kerüljenek kormányra, így a választás valószínűleg nem okoz majd nagy zűrzavart.

A növekedés lendületes. Az EKB-nak oda kell figyelnie, hogy tevékenysége a teljes eurózónának megfeleljen, ennek pedig az lehet a következménye, hogy a növekedés egyes területeken erősebb lehet a kívánatosnál.

A kötvénybefektetőket fenyegető legnagyobb kockázat az idén az infláció meglódulása lehet. Az árupiaci árfolyamok már megkezdték az emelkedést, ami arra utalhat, hogy a globális növekedés erősebb lesz annál, mint amit a piac már beárazott. Ez pedig arra kényszerítheti a jegybankokat, hogy kapkodva igyekezzenek megfékezni az emelkedő inflációs várakozásokat, aminek jó eséllyel a volatilitás piacokon átívelő növekedése lehet a következménye.

A jegybanki mérlegek alaposan beharangozott csökkentését a piacok eddig derűlátóan kezelték, de jól látható, hogy világszerte még mindig jelentős összegű likviditási céltartalékot képeznek. Lehet, hogy a befektetők túlságosan biztatónak ítélik meg a jegybanki hatásokat, és egyes eszközök árfolyama korrigálni fog, ha a befektetők megpróbálják csökkenteni az allokációjukat, hogy biztosítsák a nyereséget.

A politikai kockázatokat a befektetőknek soha nem szabad szem elől téveszteniük. Előfordulhat, hogy valamelyik gyengébb európai kormány vagy koalíció iránt megrendül a bizalom, és előrehozott választásra kerül sor, ami a piacok figyelmét újból a populista vagy rendszerellenes hangulatok felé terelheti.

Az értékeltségek túlfeszítettnek tűnnek, és hároméves csúcspontjukon vagy annak közelében járnak, ami idővel módosulhat. Ez és a jegybanki politika változásából eredő, lefelé mutató kockázatok óvatosabb befektetői magatartást indokolnak, s a defenzív hozzáálláson egy darabig nem is célszerű változtatni.

Azok a cégek, amelyeknek a folyamatos működésükhöz finanszírozásra van szükségük, valamint a vállalatfelvásárlások és -összeolvadások továbbra is jó lehetőségeket kínálnak majd. Érdemes szorosan figyelemmel kísérni ezt a trendet, és kihasználni a kínálkozó lehetőségeket. Ezt szem előtt tartva, jelentős likviditás fenntartása indokolt, mert csak így biztosítható, hogy gyorsan és költséghatékonyan lehessen reagálni a változó piaci körülményekre.