A költségvetési szigor, ami nem szigor

Meglepetésként hatott a 2020-as költségvetési tervezet 1 százalékos hiánycélja, miközben az április végén közzétett konvergenciaprogramban még 1,5 százalék szerepelt. Meglehetősen szokatlan, hogy egy alig egy hónapos előrejelzést átírnak, de még inkább az, hogy ezt nem azért teszik, hogy emeljék, hanem hogy csökkentsék a hiánycélt, vagyis szigorítsanak. Ha azonban a folyamatok mögé nézünk, láthatjuk, hogy egyáltalán nem meglepő a kormány ezen lépése, valamint hogy olyan szigorításról van szó, amely gyakorlatilag nem jár a gazdaság fékezésével.

A magyar költségvetés egyenlege 2016 óta tulajdonképpen sokkal rosszabb képet mutat, mint amit a gazdaság teljesítménye indokolna. Ráadásul míg a többi régiós ország költségvetése az elmúlt öt-hat évben dinamikusan javult, addig a magyar költségvetés GDP-arányos hiánya nem sokat változott, sőt 2016 után még romlott is. Ezzel szemben Csehország büdzséje már három éve többletes, de a lengyel és a szlovák deficit is a nulla közelében van.

Úgy tűnhet tehát, hogy a gazdasági növekedés ellenére mégsem tudott javulni a hazai költségvetés helyzete.

Ráadásul a magyar büdzsé évek óta eltér az EU által meghatározott középtávú költségvetési célhoz (MTO) vezető kiigazítási pályától. Emiatt az EU 2018-ban eljárást indított Magyarország ellen a preventív költségvetési szabályok megsértése miatt, majd idén újabb figyelmeztetést adott ki a friss konvergenciaprogram alapján. Úgy tűnik tehát, hogy inkább külső nyomásra csökkentette a kormány ilyen hirtelen a tervezett hiányt. Az új büdzsé a strukturális hiányt 1,1 százalékra mérsékli (ezt célozza az MTO), ami ugyan minimálisan, de még meghaladja az EU 1 százalékos előirányzatát, viszont jelentős előrelépésnek számít a múltbeli eltérésekhez képest.

Az elmúlt évek relatíve magas hiánya mögött elsősorban egy egyedi, országspecifikus tényező húzódik meg: az EU-s projektek előfinanszírozása. A kormány az elmúlt években száz százalékig saját forrásból fedezte a projekteket, miközben a kapcsolódó támogatásoknak csupán egy része folyt be az államkasszába. Ez az előfinanszírozás nagyjából a GDP 7 százalékát kitevő finanszírozási lyukat ütött, amit az adóbevételek jelentős növekedése sem tudott ellensúlyozni. Ez utóbbi az egyre erősebb munkaerőpiacnak (direkt adóbevétel), illetve a bővülő fogyasztásnak (indirekt adóbevétel) tudható be. Ami ezenfelül növelte a bevételeket, az a gazdaság drasztikus fehéredése például az online kasszák és az online számlázás bevezetésével. Ugyanakkor a büdzsék tervezetében a gazdaság fehéredését is szisztematikusan alulbecsülte a Pénzügyminisztérium. Ebben tehát szintén jelentős tartalékot görgetünk magunk előtt, amelyet vélhetően a 2020-as büdzsé számaiba végre beépítettek.

A dinamikusan növekvő adóbevételek tehát a jövő évet is jellemzik majd a gazdasági növekedés és a feketegazdaság visszaszorulása miatt.

Ehhez párosulhat az EU-s források egyenlegének jelentős javulása is, amelyet a beruházási kiadások csökkenése és a források várt beáramlása okozhat. Mindez segíti, hogy az új bejelentésekkel (Gazdaságvédelmi és Családvédelmi akcióterv) együtt is bőven megvalósítható legyen az 1 százalékos hiány. Sőt, a tervezetben szerepel a GDP 1 százalékát kitevő tartalék is. Ha ezt nem használják fel, akkor jövőre megvalósulhat az egyensúlyi költségvetés. Ez első ránézésre egy sokkal szigorúbb költségvetést mutat az előző évekhez képest, de ha figyelembe vesszük, hogy az előfinanszírozás nélkül ez már akár 2016-ban is elérhető lett volna, akkor már nem tűnik akkora meglepetésnek vagy vívmánynak a 2020-as tervezet.

Az elméleti egyensúlyi állami gazdálkodás ellenére azonban a tervek szerint a gazdasági növekedés dinamikája érdemben nem változik. A kormány 4 százalékos növekedéssel számol, ami megegyezik a korábbi, 1,5 százalékos deficittel kalkulált értékkel. Ebből is látszik, hogy úgy szigorodik a költségvetés, hogy közben gyakorlatilag nem fékezi a gazdaságot. Erre az a magyarázat, hogy a gazdaság fehéredése az idén is erőteljesebb, mint azt bárki várta, és az első öt hónap költségvetési számai is jóval kedvezőbbek lettek. Ezzel a magasabb bevételi bázist felhasználva már nem meglepő, hogy jövőre a számok terén szigorúbb büdzsé mégsem fogja vissza a gazdaság teljesítményét.