Új utakon az Európai Központi Bank

Mario Draghi elnöksége alatt az Európai Központi Bank (EKB) meghatározó globális monetáris szereplővé lépett elő, precedenst teremtett, és bebizonyította, hogy képes és hajlandó a teljes monetáris eszköztárát az euróövezet stabilitásának szolgálatába állítani. Bár a jövőben is lehetnek a mandátumával és legitimitásával kapcsolatos viták, mára már általános politikai elfogadottság övezi a mennyiségi lazítás intézményrendszerét.

Kérdés viszont, hogy a költségvetési politika támogatása nélkül a monetáris politika tartósan sikeres maradhat-e.

Az elmúlt évek során az eurózóna-beli monetáris politika normalizálódásának kezdetét várták a piaci szereplők, kezdve az eszközvásárlási program (quantitative easing – QE) leállításával, majd az irányadó kamatszint emelésével, és ezzel párhuzamosan az állampapírpiaci hozamok növekedésével.

Ennek mára szinte csak a töredéke valósult meg: az EKB többszöri halasztás után és lassú ütemben csak a nettó kötvényvásárlást állította le 2018 decemberére, vagyis a lejáró instrumentumok helyére újakat vásárol továbbra is, míg a kamatok emelésének lehetősége fokozatosan későbbre tolódott.

Címlapkép: Shutterstock

A teljes cikk a Világgazdaság pénteki számában olvasható