BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok
antikapitalizmus

Az új antikapitalizmus

A neoliberalizmussal szembeni ellenállás eredetileg a baloldaltól ered, ám a populista jobboldal átvette. Vélemény.
2019.11.13., szerda 14:48

Az emberiség történelmének legdrámaibb technológiai és gazdasági átalakulási folyamatát éljük át. Egyben annak is tanúi vagyunk, hogy szerte a világban csökken a kapitalizmus támogatottsága. Van összefüggés a két trend között, és ha igen, milyen?

Adná magát, hogy azt mondjuk, a kapitalizmus egyre növekvő népszerűtlensége egyszerűen a luddizmus tünete, amely az ipari forradalom elején arra vezette a munkásokat, hogy megrongálják a munkájukat veszélyeztető gépeket.

Ez a magyarázat azonban nem fedi le a mostani kapitalizmusellenes mozgalmak komplexitását, amelyek élén nem annyira nyomorgó munkások, mint értelmiségiek és politikusok állnak.

A jelenlegi antikapitalista hullám egy olyan időszakban alakult ki, amikor a szabadpiaci neoliberalizmust és a globalizációt szinte mindenütt megbélyegzik. A neoliberalizmussal szembeni ellenállás eredetileg a baloldaltól ered, ám a populista jobboldal átvette.

Az új korszellemet részben a pénzügyi destabilizálódásra adott megjósolható reakcióként lehet értelmezni. Ahogy az első világháborút követő pénzügyi helyzet tisztességtelennek tűnt, és heves reakciót váltott ki, a 2008-as pénzügyi válság is azt a széles körben elterjedt nézetet fűtötte, hogy a rendszer igazságtalan módon működik.

Miközben a kormányzatok és a jegybankok jelentős pénzügyi intézményeket mentettek meg annak érdekében, hogy elkerüljék a teljes globális pénzügyi rendszer összeomlását és a nagy gazdasági válság ismételt bekövetkeztét, magára hagyták azt a milliónyi embert, aki elvesztette otthonát és munkáját.

A pénzügyi válság önmagában elég volt ahhoz, hogy elvesse az antikapitalista szentiment magjait. Ez azonban összekapcsolódott a jóval szélesebb körű technológiai és társadalmi átalakulással. Az olyan innovációk, mint az okostelefonok és az új internetes platformok, alapvetően változtatták meg az emberek egymáshoz való kapcsolódásait és az üzleti tevékenységeket. Sok módon az új üzleti világ szemben áll a kapitalizmussal, mivel átláthatatlan fizetési módokon, illetve aszimmetrikus vagy kétoldalú piacokon alapul. Úgy kapunk szolgáltatásokat, hogy magunkról személyes információkat „adunk el”.

Fotó: Pixabay (illusztráció)

Ugyanakkor a zéró összegű gondolkodás vált a gazdasági elemzések domináns formájává. Ennek is egyértelműen megvannak a gyökerei a pénzügyi válságban. Ám ezt is az új információs technológiák segítették elő, miután a győztes mindent visz piacokon belüli hálózati hatások fontos szerepet játszanak.

Minél több ember van a hálózaton, az annál értékesebbé válik minden egyes felhasználó számára, és annál kevesebb tér marad a piac második szereplőjének.

Továbbá az új, információs technológiákkal és mesterséges intelligenciával (MI) jellemezhető kapitalizmusnak sajátos földrajza van. Az Egyesült Államokban és Kínában gyökerezik, ám Kína 2030-ra dominanciát szeretne elérni. Most, hogy a kapitalizmus egyre jobban Kínával kapcsolódik össze – míg a két világháború közötti időszak óta Amerikával volt egyenlő –, más forrásból érkeznek az ellenvetések, mint korábban.

Ha a jövőbe tekintünk, azt látni, hogy a pénzügyi válság utáni időszak radikális változási folyamatai továbbra is érvényesülni fognak, az IT- és MI-forradalom átalakítja a legtöbb gazdasági tevékenység természetét. A bankok például el fognak tűnni, nem azért, mert kártékonyak vagy rendszerszinten veszélyesek, hanem mert kevésbé hatékonyak, mint az új alternatíváik.

A kapitalizmus zsenialitása abban a képességében rejlik, hogy organikus válaszokat nyújt a hiányproblémák és forrásallokálás legtöbb nehézségére. A piacok jellemzően azokat az elgondolásokat jutalmazzák, amelyek a leghasznosabbnak bizonyulnak.

A globális felmelegedéssel küzdő mostani világban egyértelműen szükség van hatékony módszerekre az üvegházhatású gázok emissziójának csökkentéséhez. De még egy olyan összetett problémát, mint a klímaváltozás kérdése, sem szabadna a technokratákra hagyni. Mindannyiunknak – így a polgároknak és a piaci szereplőknek is – szerepet kell kapnunk a probléma megoldásában. A kapitalizmus védelmezőinek ki kell találniuk, miként tehetnék a rendszert inkluzívabbá, amivel újra megszerezheti a közvélemény támogatását.

Copyright: Project Syndicate, 2019

www.project-syndicate.org

A szerző további cikkei

Vélemény cikkek

Továbbiak

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.