Emeljük a tétet

Az új cél 32,5 százalék. Az érték majdnem pontosan egy éve vált európai szinten is kiemelten fontossá, ez ugyanis az új, 2030-ig szóló energiafogyasztás-csökkentési célkitűzés. Az új célszám az Európai Unió szervezetei közötti hosszú egyeztetési folyamat eredménye, és finoman szólva is rendkívül ambiciózus, hiszen a 2012-ben hatályba lépett energiahatékonysági irányelv még 20 százalékos megtakarításról szólt 2020-ig. Ráadásul az eredeti tervek átdolgozását az tette szükségessé, hogy egy 2015-ös jelentés szerint optimális esetben is csak közel 18 százalékos energiamegtakarítást tud majd felmutatni az unió.

Az persze érthető, hogy az EU-ban emelik a tétet, hiszen egyáltalán nem túlzás kijelenteni: ha nem változtatunk a pazarló és önző életmódunkon, annak visszafordíthatatlan következményei lesznek. A kilátások egyáltalán nem fényesek, egyes becslések szerint 2050-ig a jelenlegihez képest akár 50 százalékkal is nőhet a villamosenergia-felhasználás globális szinten, és már most is sorra dőlnek meg a fogyasztási csúcsok. Magyarországon például ez tavaly már elérte a 45,4 terawattórát.

Az elektromos autók lassú, de biztos térhódítása mellett a modern épületek technológiái is folyamatosan állnak át a villamos fogyasztásra, és az egyéni fogyasztók esetében is megdöbbentő felfutásról lehet beszélni. Az otthonokban használt egyre több háztartási gép, szórakoztatóelektronikai és számítástechnikai eszköz miatt tízévente megduplázódik a lakásokban található dugaljak száma, és ma már egy átlagos 50-60 négyzetméteres lakás villamosenergia-betáplálási igénye háromszor akkora, mint öt-tíz évvel ezelőtt.

A helyzet tehát kritikus, a nagy kérdés pedig az, hogy mit tehetünk. Lehet, hogy sokan meghökkennek ezen, de Magyarországon túl olcsó az áram, ráadásul stabil, megbízható villamosenergia-hálózattal rendelkezünk, és ennek a két tényezőnek az együttes hatása az, hogy nincs komoly motiváció sem az üzleti, sem a lakossági fogyasztóknál, hogy racionalizálják a felhasználásukat. Pedig a lehetőségek adottak, egyéni szinten például a LED-izzók, az A+ és még jobb energiahatékonyságú háztartási gépek használata, vagy a készenléti módban lévő eszközök áramtalanítása is eredményes lehet országos szinten. A vállalkozások esetében pedig a működési és az energiahatékonyságot javító, digitális megoldások bevetése eredményezhet változásokat, amelyekkel az energiaigényük akár 30 százalékát is megspórolhatják. Ezzel nem csupán a költségeik csökkennek, de a versenyképességük is nő. Érdemes elgondolkodni azon is, hogy egy kereskedelmi épület bekerülési költsége húszéves életciklusra vetítve mindössze 25 százalék, vagyis a teljes projekt ráfordításának 75 százalékát az üzemeltetés teszi ki. Valószínűleg nem kell sokáig magyarázni ezek után, hogy mi éri meg jobban: ha olcsóbban építkezünk, vagy ha több figyelmet fordítunk a hatékony működtetésre.

Az erőművektől a villamos áramot a fogyasztókhoz szállító energiaátviteli hálózat hatékonysága jelenleg 30 százalék körüli, ami azt jelenti, hogy, a végfelhasználóknál megspórolt egységnyi energiára háromegységnyi jut, amelyet nem kell előállítani. Ez Magyarország számára azért is kulcskérdés, mert a tavaly felhasznált villamos energia körülbelül kétharmadát állították elő hazai erőművek, a fennmaradó részt értelemszerűen importból kellett fedezni. A külföldről érkező villamos energia jelentős részét lengyel és ukrán szénerőművekben állítják elő, amelyek finoman szólva sem számítanak környezetbarát létesítményeknek. Villamosenergia-igényünk nagyjából 45 százalékát a Paksi Atomerőmű állítja elő – amely azonban nagyjából másfél évtized múlva élettartam-hosszabbításra szorul –, 20-25 százalékát pedig kisebb, rugalmas, de részben szintén szennyező hazai gáz-, lignit- és szén-, illetve egyéb, megújuló erőforrásokat hasznosító erőművek biztosítják, amelyeknek a teljesítménye azonban időjárásfüggő.

A felhasználás optimalizálásával és visszafogásával mind egyéni, mind vállalati szinten nagy lépést tehetünk abba az irányba, hogy túlnyomórészt tiszta forrásból származó villamos energiával lássuk el az országot. Legyen ez a cél, emeljük a tétet!