Sok innovatív cégre van szükség az innovatív gazdasághoz

Az innovatív gazdaság a nemzetközileg elfogadott meghatározás szerint olyan gazdaság, amely tudással, kreativitással versenyez a nemzetközi piacokon, és képes a folyamatos fejlődésre, megújulásra. Fontos jellemzője a kiegyensúlyozottság, vagyis hogy nemcsak a termék- és technológiai innováció területén ér el eredményeket, hanem folyamatos a megújulás a szervezeti és irányítási rendszerekben, a vezetés különböző szintjein és a folyamatok működésében. Másrészt a fejlődés, a megújulás regionálisan is szétterül, nem csak egyes regionális központokat jellemez. Azonban ahhoz, hogy

az innovativitásnak ez a szintje kialakuljon, innovatív cégekre, továbbá állandóan tanuló, felkészült szakemberekre, munkavállalókra van szükség.

A tudásigény is gyors változásban van. A korábbi, inkább lexikális tudás helyett egyre inkább az úgynevezett puha képességek, a problémaérzékelés, a megoldási változatokban való gondolkodás, a kreativitás, az együttműködési és kommunikációs képességek és a vitakultúra válik fontossá. Ezeknek a képességeknek a kifejlesztését pedig az oktatási rendszer egészének támogatnia kell. Az innovációs folyamat vállalati sikerességéhez ezért nem elég az, ha innovációs-beruházási, technológiai-fejlesztési forrásokhoz jutnak a vállalatok akár közvetlen támogatás, pályázat vagy adókedvezmény formájában.

A gépek, technológiák ugyanis nem tudnak innoválni, csak az emberek. Ez egyben azt is jelenti, hogy a cégekben is meg kell lennie az eltökéltségnek az innovációra és az innovatív emberek alkalmazására.

Ennek ki kell fejeződnie abban, hogy saját erőforrásaikból is költenek innovációs beruházásokra – gépire és tudásra egyaránt –, és nem csak akkor, ha ahhoz támogatást, kedvezményeket kapnak. Az alkalmazottak között is meg kell jelennie a kutatás-fejlesztéssel foglalkozó, megfelelő arányú szakembergárdának.

De hogyan állnak a visegrádi négyek és közöttük Magyarország az innovációs jellemzők tekintetében?

Mivel a V4-országok gazdaságában a hozzáadott érték előállításában jelentős szerepet játszanak a külföldi tulajdonú cégek, érdemes megvizsgálni az Eurostat legfrissebb jelentését e társaságok innovációs teljesítményéről. Ez azért is indokolt, mert a magyar gazdaságpolitika kiemelten támogatja, hogy ezek a cégek kutatás-fejlesztési tevékenységeiket Magyarországra hozzák. Erre a gazdasági vezetés – különböző kedvezményekkel – igyekszik is ráerősíteni.

Mivel a feldolgozóiparnak kiemelt a szerepe, érdemes megnézni a külföldi tulajdonban lévő feldolgozóipari cégek által létrehozott új értékekhez (value added, VA) viszonyított kutatás-fejlesztési kiadásokat, valamint az összes foglalkoztatottjuk között a kutatás-fejlesztésben részt vevők arányát a V4-országokban és három fejlett gazdaságú országban.

A rendelkezésre álló 2017-es adatok azt bizonyítják, hogy a külföldi tulajdonú feldolgozóipari cégek a V4-országokban általában és Magyarországon különösen – az erőteljes ösztönzés ellenére – keveset költenek saját erőforrásaikból kutatás-fejlesztésre, és nagyon kevés kutató-fejlesztőt alkalmaznak. A három fejlett gazdaságú országban sokkal magasabbak ezek az értékek. Bizonyított, hogy a termelékenységjavítás legfontosabb forrása éppen az innováció. A magasabb termelékenység azért is fontos, mert magasabb bérekkel jár együtt. Nézzük most meg ugyanezeknél a cégeknél az úgynevezett valós munkaerő-termelékenységi adatokat (apparent labour productivity), amelyeket az egy alkalmazottra jutó új hozzáadott értékkel mér az Eurostat.

A V4-ek és a fejlett gazdaságú országok között kiugróan nagyok a termelékenységi különbségek is, amit részben éppen a cégek alacsony szintű kutatás-fejlesztési ráfordításai és kutató-fejlesztői foglalkoztatása magyaráz.

Ez egyben arra is figyelmeztet, hogy a feldolgozóiparban a visegrádi országokban továbbra is a termelő-összeszerelő munkafolyamatok a jellemzők. Nem véletlen, hogy az Eurostat legutóbbi adatai szerint az összes vállalkozás csupán 29 százaléka innovatív Magyarországon, 22 százaléka Lengyelországban és 31 százaléka Szlovákiában, miközben az osztrák érték 62, a német pedig 64 százalék. Az EU-s átlagérték 51 százalék.

Márpedig a fenntartható gazdasági-társadalmi fejlődés feltétele az innovatív gazdaság, azon belül a sok innovatív vállalkozás minden ágazatban és minden vállalati méret esetén. Csak ez teszi lehetővé a közepes fejlettségi csapda elkerülését is.

Ez a folyamat azonban nem képzelhető el anélkül, hogy a cégek ne fokoznák maguk is saját innovációs elkötelezettségüket a V4-országokban. Enélkül ugyanis az állami kedvezmények, jelenjenek meg közvetlen támogatás vagy adókedvezmény formájában, nem érhetnek el elég átütő hatást.