A jövő egy időre megváltozott – új világrend a koronavírus-járvány után

A járvány kitörésekor folyamatosan figyeltem a híreket, a nemzetközi elemzéseket, az aktuális térképeket, amelyek mutatták, milyen ütemben és merre terjed a vírus szerte a világban. Kísérteties volt látni, hogy a korábban készített geofúziós hálózati világtérképem mennyire egybevág a járványtérképek mintázatával.

A Covid–19 ugyan nem változtatja meg a történelem menetét, de rávilágít arra, hogy globalizált világunk, amelyben minden összekapcsolódott mindennel, mennyire törékeny. A jövő egy időre megváltozott, és ennek hosszú távú hatásai is lesznek.

A Covid–19-járvány globális terjedése jelentős hatással van a világgazdaságra, a kereskedelemre és természetesen a geopolitikára is. Kizökkentette a világot a megszokott rendjéből, és új geopolitikai realitásokat teremtett. Az új korszak ugyanúgy tartogat kihívásokat, mint lehetőségeket. A koronavírus globális elterjedése arra is ráébresztette a világot, hogy a jövőben újabb járványok megjelenésével kell számolnunk.

Világhírű geopolitikai gondolkodók fogalmazták meg, hogy a járvány elterjedésével egy új világrend rajzolódik ki.

Ezzel egyet is érthetünk, de nem szabad elfelejteni, hogy ennek az új (hosszú távú fenntartható növekedésre építő eurázsiai) világrendnek a kialakulása már 2013-ban elkezdődött. Akkor, amikor a technológiai cégek lettek a legjelentősebbek, átvéve az elsőbbséget más iparágaktól, valamint ekkor indult el az Egy övezet, egy út kezdeményezés, amely az eurázsiai összekapcsoltságra helyezte a hangsúlyt. Ebben az értelemben a technológiának még fontosabb szerepe lesz a jövőben.

A 21. század összekapcsolt világrendjének földrajzi térképein már egyértelműen infrastrukturális hálózatok, kereskedelmi, gazdasági, oktatási, tudományos és kulturális együttműködések rajzolódnak ki. Vagy épp repülőgép-hálózatok és utazási mintázatok, pont olyanok, mint amit a koronavírus-járvány is követett. Megszületett egy új geofúziós világrend, amely a hálózatok geopolitikáját, valamint geopolitikai hálózatát rajzolja ki, és amelyet a járvány terjedése is alátámasztott. A geofúziós térképek alkalmazásával, a földrajzi tényezőkből kiindulva, meghatározhatjuk a geopolitikai szerkezeteket, geopolitikai struktúrákat, és ezáltal a több központú világgazdaság legfontosabb erőközpontjait is kijelölhetjük.

A koronavírus-járvány nem változtatja meg a történelem menetét, de rávilágított arra, hogy globalizált világunkban mennyire összekapcsolódott minden, éppen ezért mennyire törékeny is. A járvány hatására a globális ellátási láncokban felértékelődött a regionális ellátási láncok szerepe, a regionalitást pedig felváltja a lokális, azaz a helyi gazdaság. Előtérbe került a bizalom, és a nemzetállamok kormányai lettek a leghatékonyabb cselekvő szereplők.

A járvány első hullámában azok az országok lehettek nyertesek, ahol a kormányok gyorsan reagáltak, felkészültek egészségügyi kapacitásokkal, és relatíve stabil gazdasági állapotban voltak. Az első hullám legfontosabb feladata a járvánnyal szembeni védelem volt, a mostani második hullámban pedig a védelem és az ország biztonságának megőrzése mellett a gazdaság talpra állítása és működtetése. Az egyik legjelentősebb nemzetközi szervezet, a Deep Knowledge Institute elemzése szerint Magyarország a győztesek csoportjának élmezőnyében volt az első hullám idején. Az egyes országok a járvány kezelésére más-más megoldást választottak. Szingapúr például nyomkövetőket használt és kontaktkutatást folytatott, Dél-Korea tömeges tesztelést végzett. Kína azonnal más országok megsegítésére sietett.

Ebben a Covid–19 utáni világrendben új normák születtek, amelyek Ázsiából indultak el. Új geopolitika, amely elsősorban a technológiára épül új kereskedelmi útvonalak és új ellátási hálózatok formájában.

A jövő egy időre megváltozott, és ennek természetesen hosszú távú hatásai is lesznek. Egyrészt az érintésmentes gazdaság korszaka jön el, visszatér a távolságtartás, a rugalmasság, valamint a hatékonyságnak is egyre fontosabb szerepe lesz. A technológia és az ágazatok tekintetében is megváltozott a világ. 2019-ben a legjelentősebb ágazatok a technológiai platformok mellett a félvezetők, a légi közlekedés, a hitelszolgáltatások, a védelmi ágazatok és az elektronikus berendezések voltak. A járvány kirobbanásával viszont olyan új ágazatok robbantak be, mint az online videokonferenciákra épülő Zoom platform, a házhozszállítási szolgáltatások, az élelmiszeripari instant termékek, a távolsági egészségügyi szolgáltatások és a kockázatiintelligencia-platformok.

A járvány legnagyobb vesztesei pedig az utazáshoz kapcsolódó úgynevezett BEACH (booking, entertainment, events, airlines, cruises and casinos, hotels) iparágak voltak, azaz a turizmushoz kapcsolódó szállásfoglalás, a szórakoztatóipar, a légi közlekedés, a hajózás és a hotelek.

Megváltozott a munka jövője is. Előtérbe kerültek a digitális és távmunkamegoldások, de ugyanúgy megváltozik a család és a munka egyensúlya is, amelyben a család szerepe egyre fontosabb lesz, épp ezért új életterek értékelődnek fel. Ilyen például az élhető középvárosok és a kertvárosok felemelkedése a globális városokkal szemben.

A jövőben minden fontos lesz, ami a fenntarthatóságra épít, hiszen a hosszú távú fenntartható gondolkodás lehet egy ellenálló jövő magja. A fenntarthatóság, az összekapcsoltság és a technológia fúziójával az új zöldtechnológiák, zöldpénzügyek, zöldbefektetések, zöldotthonok is egyre fontosabbakká válnak. Ez az új eurázsiai világrend pedig a hosszú távú békés, fenntartható növekedésre épül, digitális, egészségügyi, zöld, gazdasági, kereskedelmi, tudományos és kulturális selyemutat építve.

Címlapkép: Csizmadia Norbert/Geofózió 2.0.