A lengyel Amazon!

Rengetegen megénekelték már az Allegro, azaz a „lengyel Amazon” tőzsdére hozatalának történetét.

A dolog most igazából azért pikáns, mert mára a valós vevők nagy része víz alatt van, bukóban ül ezen a részvényen, cserébe kénytelen megtartani. Az Allegro tőzsdére hozatalát számos aspektusból meg lehet világítani, egy dolog azonban nagyon tanulságos. Az, aki passzív alapokba teszi a pénzét, egyre gyakrabban fog találkozni ilyen lehúzós tőzsdére hozatalokkal. Ahogy már írtuk, idővel maga a piac fogja kinyírni a passzív alapkezelést. Hogy miért gondolom így, arra az Allegro tőzsdére hozatala a legjobb példa.

Tehát van egy cég, amelyet a tulajdonosa el akar adni.

Megbízza a megfelelően szakképzett bankárokat. A cég valós értéke legyen mondjuk x. A bankárok rájönnek, hogy ha 10x-ért adják el ezt a céget, akkor a lengyel piacon lévő, passzív indexeket követő nyugdíjpénztárak már nem hagyhatják figyelmen kívül, muszáj lesz valamennyit venniük belőle. Ha nem is a tőzsdei kibocsátáskor, de legkésőbb akkor, amikor a cég bekerül a releváns piaci indexekbe.

A bankárok elintézik, hogy a tőzsdei kibocsátás után pár nappal a fent jelzett cég bekerüljön a releváns indexekbe,

kényszerítve az ezeket a passzív indexeket követő befektetőknek a tömegeit, hogy részt vegyenek a kibocsátásban, vagy a kibocsátást követően szinte azonnal megvegyék a piacon a szükséges mennyiséget. Akiknek van minimális mérlegelési joguk, és nem teszik, azok alulmúlják a benchmarkot, nem lesz bónusz az év végén, a főnök meg mérges lesz.

Főleg egy olyan lengyel nyugdíjpénztári piacon, ahol a kezelők teljesítményét egymáshoz mérik, így a jól ismert csordaszellem jelensége is felerősödik.

A hab a tortán, hogy a bankárok, akik a kibocsátást szervezik, odaadják a tőzsdei kibocsátás napján néhány havernak (kiemelt ügyfél) a kibocsátott mennyiség nagy részét. Így a passzív alapok, nyugdíjpénztárak szinte semmit nem kapnak.

A haverok viszont, akik 43 zlotyért kapják aznap a részvényeket, 70-80 zloty körül adhatják el a fent említett passzív alapoknak, nyugdíjpénztáraknak, ugyanis a kibocsátás után rögtön 50-60 százalék pluszban nyitott a papír.

A kulisszák mögé nem látunk be teljesen, nehéz megmondani, ki mennyit nyert ezen a bizniszen.

Az biztos, hogy az IPO utáni néhány hétben a részvény átlagára 81 zloty volt. Tehát a passzívak nagy része valahol ennek az árnak a környékén volt kénytelen vásárolni. Mára az ár leesett 55 zlotyra, tehát csaknem 30 százalék a bukás, úgy, hogy a világ tőzsdéi november elejétől szárnyalnak, nem kicsit, nagyon. A tőzsdére hozatal tavaly október elején volt. Csak a kibocsátott mennyiségre vetítve kétmilliárd dollár körüli a mínusz.

Így a fenti cím A lengyel Amazon helyett akár az is lehetne: Hogyan buktak a passzív befektetők kétmilliárdot hat hónap alatt?

Az Allegro tőzsdére hozatala csak egy a sok közül, sőt, ahogy a passzív befektetők egyre nagyobb arányt képviselnek, úgy lesz egyre több egyértelműen az ő lehúzásukra építő kibocsátás. A passzív alapoknak van egy teljesen beteg tulajdonságuk: minél drágább valami, annál többet kell venniük-tartaniuk belőle. Ez, mint ahogy a fenti példa is mutatja, súlyos bukásokhoz és durva alulteljesítéshez vezet.