BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok
kibocsátás

Fenntartható fejlődés, betartható ígéretek

Az idei év persze különleges, hiszen a koronavírus-járvány következtében a károsanyag-kibocsátás sokéves mélypontra süllyedt. Vélemény.
2021.05.26., szerda 18:38

A Föld napja alkalmából idén is vállalatok sora jelentette be ambiciózus terveit, posztolt a szén-dioxid-kibocsátást csökkentő legújabb megoldásairól, osztott meg lelkesítő üzeneteket. A problémát végre mind többen kezdik komolyan venni, és a „zöld elkötelezettség” már nem csak a szavak és a reklámszlogenek szintjén jelenik meg, ami örvendetes fejlemény.

  • Az idei év persze különleges, hiszen a koronavírus-járvány következtében a károsanyag-kibocsátás sokéves mélypontra süllyedt.
  • A krízis elmúltával, amihez remélhetőleg már közel vagyunk, várhatóan ezek a mutatók is visszapattannak, akár a válságot megelőző szintek fölé.
  • Ezért is fontos, hogy véges forrásain­kat a legoptimálisabban, a környezetet legkevésbé terhelve használjuk fel. Ebben az Ipar 4.0 azon vívmányai – a digitalizáció, az automatizálás, az adatelemzés – lehetnek segítségünkre, amelyek a járvány elleni küzdelemben is hatékonynak bizonyultak.

    Fotó: Shutterstock

    A megoldást nehezíti, hogy a szén-dioxid-kibocsátás jelentős része (akár 90 százaléka) az ellátási lánc korábbi ele­mei­ben képződik, nem abban az üzemben, ahol végül a termék elkészül. A legnagyobb cégek azonban már képesek arra is, hogy termékeik ökológiai lábnyomát a teljes életciklusban – a nyersanyagok előállításától kezdve – nyomon kö­ves­sék.

    A Siemens ambergi üzemében, amelyet a Világgazdasági Fórum nemré­giben a világ legmodernebb gyárai, az „ipar világítótornyai” közé választott, erre általánosan is alkalmazható megoldást dolgoztak ki. Ennek alapja – az élel­miszeriparban az egyes alapanyagok út­jának nyomon követése – már bevált módszer. A termékek életútjában felis­mer­hetővé válnak a „legszennyezőbb korszakok”, és célzottan ott lehet intézkedni, ahol a legnagyobb szükség van rá.

    Az emisszió csökkentéséhez a szervezetek zöme egyelőre nem vesz, nem vehet igénybe ennyire szofisztikált megoldásokat. Az első lépésekhez, a fenntartható működéshez azonban ez nem is feltétlenül szükséges.

    Például az energiafelhasználás csökkentésére számos lehetőség kínálkozik. Az energiafogyasztás mérése – ami a 100 kilowattnál nagyobb teljesítményű berendezések esetében amúgy is kötelező – nem csak egy újabb adminisztrációs teher, hiszen megfelelő szoftverrel elemezve az adatokat az optimalizálás új lehetőségeire deríthetünk fényt. Egy hazai üzemben például ennek elvégzése után derült ki, hogy olyan gépeket is felfűtött a korábbi beállítás, amelyekre a hétvégi munkavégzéshez nem volt szükség. A szenzortechnológia által kínált megoldások szintén elérhetők a kisebb cégek számára, régebbi berendezéseik viszonylag alacsony befektetéssel okossá tehetők.

    A modern biztonsági berendezésekkel megelőzhetők az elektromos hálózati hibák, elkerülhető a túlfeszültség.

    Az automatizálás az épületek üzemeltetésében is kulcsfontosságú, egyszerű elemzéssel javítható például az áramfogyasztás akár felét adó légkondicionáló rendszerek hatékonysága. Az épületkomplexumok ökoló­giai lábnyomát csökkentheti a „microgrid”, azaz a saját energiaellátó és szabályozó rendszer kiépítése, amely nemcsak a villamosenergia-ellátásról, hanem a fűtésről is gondoskodik.

    A fenntarthatóság közös ügyünk, amelynek nemcsak a termelést, hanem az élet minden területét át kell hatnia.

    A közlekedés zöldforradalma jelenleg is zajlik, az e-autózás elterjedésének pedig további lendületet adhatnak azok a fejlett töltési megoldások, amelyek lehetővé teszik, hogy a munkatársak a járműveiket otthon is a cégük számlájának terhére töltsék fel – lényegében a manapság elterjedt üzemanyagkártyák mintájára. Ha az autókat így is lehet tölteni, akkor vélhetően még többen választják majd az emissziómentes járműveket, ezzel is hozzájárulva legszennyezettebb levegőjű városaink élhetőbbé tételéhez.

    Példáink tanulsága egyértelmű: a fenntartható fejlődés, a karbonsem­legesség érdekében mindenki tehet valamit, a nemzetközi nagyvállalatok éppúgy, mint a kkv-k, vagy az, aki éppen autóválasztás előtt áll.

    A szerző további cikkei

    Vélemény cikkek

    Továbbiak

    Címoldalról ajánljuk

    Tovább a címoldalra

    Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.