Ételminőségtől életminőségig

Olyan világban élünk, amelyben 820 milliónál is több embernek nem jut rendszeresen elégséges mennyiségű és kielégítő minőségű táplálék, miközben a túlsúlyos és elhízott felnőttek száma hamarosan átlépi a 2 milliárdos határt. A Föld népessége olyan ütemben nő, hogy az évszázad közepére a jelenlegi élelmiszer-mennyiség másfélszeresére lesz majd szükség.

Ez az egyenetlen és sokrétű problémahalmaz az emberek egészségét is fenyegeti. Most tekintsünk el a környezeti aspektustól, és összpontosítsunk az egészségügyi következményekre, amelyek legtöbbjéről – ahogy azt az egyik legtekintélyesebb orvosi folyóirat, a The Lancet égisze alatt készült EAT-Lancet jelentés is megállapítja – a mennyiségében vagy minőségében nem megfelelő táplálkozás tehet. 

Ma Magyarországon a vezető halálokok élén a daganatos, valamint a szív- és érrendszeri betegségek állnak, amelyek kifejezetten a rossz táplálkozási és életmódbeli szokásokra vezethetők vissza.

A helytelen táplálkozás és életmód kedvezőtlen hatásai azonban nemcsak a felnőttek, hanem a gyerekek körében is érezhetők, akik már óvodás- és kisiskoláskorban átveszik a rossz mintákat a szüleiktől. A Nestlé Hungária év eleji, a magyar gyermekek táplálkozási szokásait vizsgáló kutatása megállapította, hogy a 4 és 10 év közötti korosztály az ajánlott mennyiségnél kevesebb zöldséget, gyümölcsöt, tejterméket és teljes értékű gabonát eszik, miközben a szükségesnél több zsírt és sót fogyaszt.

Ennek sajnos logikus következménye, hogy az életkor előrehaladtával egyre többüket fenyegeti az elhízás, a túlsúly, valamint egyéb krónikus betegségek kialakulásának veszélye.

Ezek az adatok bizonyítják, hogy kiemelt figyelmet kell fordítani a gyerekek táplálkozására és életmódjára, egyfelől olyan élelmiszerek kínálatával, amelyeknek a zsír-, só- vagy hozzáadottcukor-tartalma a hazai és nemzetközi táplálkozási ajánlásokkal összhangban beilleszthető egy kiegyensúlyozott étrendbe. Másfelől célzott és összehangolt edukációval, aktívan támogatva a szülőket, tanárokat abban, hogy egészségesebb jövőt teremtsenek a gyermekeknek. Harmadrészt együttműködéssel, a gyermekegészségügyi szakmával, iparági és egészségügyi szervezetekkel összefogva.

Meggyőződésem, hogy az eddigieknél alaposabb és átfogóbb táplálkozási ismeretekre van szükség ahhoz, hogy legyen esély végrehajtani azokat az életmódbeli és étrendi változásokat, amelyek egyszerre eredményeznek jobb egészségi állapotot, kiegyensúlyozottabb és fenntarthatóbb táplálkozást, kézzelfogható környezeti előnyöket.

A termékportfóliók fejlesztésében pedig elkötelezetten kell folytatni azt az irányt, amelyet az élelmiszeripar meghatározó szereplői kijelöltek maguknak. A Nestlé Hungária például azzal, hogy az összes érintett termékének mérsékelte a telítettzsírsav-tartalmát, elősegítve ezzel a táplálkozási ajánlásoknak megfelelő bevitelt.

Ezenkívül 2017 óta 13 tonna sót vontunk ki hazai termékeinkből, 3,5 százalékkal mérsékelve ezek nátriumtartalmát, illetőleg 181,7 tonnával kevesebb hozzáadott cukrot használtunk fel, ami szintén 3,5 százalékos csökkenésnek felel meg. 

A tudatos fogyasztói döntéseket támogatni kell könnyen érthető, világos tájékoztatással, a csomagoláson lévő információkkal, táplálkozási tanácsokkal. Kiemelten kell figyelni a gyerekekre, hiszen esetükben sokszor a téves szülői példák felülírása a cél. Éppen ezért nagyon fontos, hogy a helyes táplálkozással és életmóddal kapcsolatos ismereteket folyamatosan és naprakészen átadjuk mind az iskolákban, mind a családokban, mivel ezek szerves részei a hatékony egészségfejlesztésnek és -nevelésnek.