Műanyag, alumínium, üveg – mindent vissza!

Az Európai Unióban az elmúlt években az egyik kulcsfontosságú jogpolitikai és szabályozási kérdés a környezetvédelem. Ebből kifolyólag a tagállamok stratégiát dolgoztak ki, amelynek célja a műanyaghulladékok mennyiségének csökkentése és a környezetszennyezés visszaszorítása az unió területén.

A stratégia legfontosabb pontja a műanyag termékek negatív környezeti, egészségügyi és gazdasági hatásának redukálása, ugyanis az Európai Bizottság által feldolgozott adatok szerint a tengerekbe kerülő hulladék 80 százaléka műanyag.

E célok megvalósítására alkotta meg az Európai Parlament és az Európai Tanács az egyes műanyag termékek környezetre gyakorolt hatásának csökkentéséről szóló 2019/904 irányelvet (a továbbiakban: „Irányelv”), amelyet a nemzeti jogalkotás a 301/2021. (VI. 1.) Kormányrendelettel (a továbbiakban: „Korm.-rendelet”) implementált a magyar jogrendszerbe 2021. július 1-jei hatállyal.

A tiltott műanyagok köre

A Korm.-rendelet 3. §-a értelmében – összhangban az Irányelv szabályaival – tilos annak az 1. mellékletében felsorolt egyszer használatos műanyag termékek, továbbá oxidatív úton lebomló műanyagból készült termékek forgalomba hozatala. Eszerint 2021. július 1. napjától tilos – a teljesség igénye nélkül – a fültisztító pálcika, evőeszköz (villa, kés, kanál, evőpálcika), tányér, szívószál, italkeverő pálcika, ételtartó – különösen doboztetővel vagy anélkül –, expandált polisztirolból készült italtároló vagy italtartó pohár – beleértve a kupakját és a fedelét is –, valamint az ehhez hasonló termékek forgalomba hozatala.

Megjegyeznénk, hogy a magyar szabályozás a fenti termékkategóriákon túl kiterjesztette a tilalmat a műanyag zacskókra is, ezáltal egy szigorúbb szabályozást kialakítva az uniós Irányelvben foglaltaknál. Továbbá fontos kiemelni, hogy a Korm.-rendelet a forgalomba hozatalt tiltja, így az új szabályozás nem vonatkozik azokra a termékekre, amelyeket a Korm.-rendelet hatálybalépését megelőzően szereztek be, azokat ugyanis a vállalkozások még használhatják. 

Milyen következményekkel jár az új szabályozás? Miben változhat az életünk? 

Álláspontunk szerint üdvözlendő az unió új Irányelve, azonban számos problémát és nehézséget vethet fel a vállalkozások számára. A fogyasztók részéről nem érdemes nagy változásról beszélni, legfeljebb a vásárlók mindennapi megfontoltságán és tudatosságán szükséges javítani, ami, valljuk be: kis lépés a környezetünk védelme érdekében. A műanyagok helyettesítése azonban számos problémát vethet fel a vendéglátó- és a szolgáltatóiparban.

A vállalkozások számára az elsődleges helyettesítő eszközök a papír- és a faanyagok, azonban ez tetemes többletköltséggel jár. A „körkörös” gazdasági modellhez főként a visszaváltható termékek és csomagolóanyagok használata illeszkedne, ugyanakkor ez sok területen nem alkalmazható. 

Az átállási nehézségek ellenére számos vállalkozásnál látható, hogy előtérbe kerültek az egyszer használatos műanyagok helyetti alternatív megoldások, és kifejezetten kedvezőnek tartják a bevezetett változásokat. Más oldalról néhány vállalkozás a költséghatékony megoldások hiánya miatt aggályosnak tartja az új szabályozási környezetet és a velük szemben támasztott követelményeket. Ez utóbbiak közül megemlíthetők az olyan online szupermarketek, amelyek a papírzacskók és -csomagolók mellett nagy arányban használnak műanyagot fagyasztott és bizonyos hűtött élelmiszerek, valamint vegyi áruk csomagolására.

A szabályozás sikerét jól szemlélteti, hogy a bevezetése előtt a kitöltött kérdőívek szerint a válaszadók többsége szeretne tenni a környezetéért.

Összességében elmondható, hogy az uniós Irányelv hatálybalépését követő időszakra még számos vállalkozás nem rendelkezik kidolgozott tervvel, de a piaci szereplők összességében egyetértenek a környezetterhelés csökkentését célzó jogi szabályozással.

Milyen újabb környezetvédelmi szabályozási lépésre számíthatunk?

A parlament 2020 végén fogadta el a már számos országban működő visszaváltási díjat az egyszer használatos italcsomagolásokra. Idetartoznak többek között a PET-palackok, valamint a papír és alumínium italdobozok is. 

A kötelező visszaváltási díjas rendszer 2023. július 1. napján lép majd hatályba,

amikortól az italcsomagolások esetében egy automatákból és kézi visszaváltókból álló rendszert vezetnek be, ahol a fogyasztó a műanyag, alumínium- és üvegcsomagolású termékek után visszakapja a csomagolási díjat. A kialakított rendszert a tervek szerint egységesen az állam működtetné.

A visszaváltási rendszer bevezetése is egy olyan mérföldkő a magyar környezetvédelmi szabályozásban, amely várhatóan nagymértékben motiválni fogja a lakosságot a tudatos szelektív hulladékgyűjtésre, és arra, hogy többet tegyen a környezetéért.