Felhőforradalom

Gyakran halljuk a mondást: „A 21. század olaja az adat”, amivel valószínűleg a vállalatok többsége egyetért, hiszen a mindennapi feladatok elvégzéséhez szükséges adatok, információk nélkül nem tudnának működni. Ezért is van az, hogy nagyon sok cég felismerte, az adatainak, információinak biztonsága, rendelkezésre állása, sértetlensége elsődleges fontosságú. Ez különösen igaz akkor, ha valamilyen katasztrófa vagy nem várt esemény kapcsán nem állnak rendelkezésre a vállalat fontos, mindennapi folyamataiban használt adatok. Erre az esetre nyújt megoldást az üzletmenet-folytonossági rendszer bevezetése és működtetése. Na de miért is fontos ez? A kiskerti zöldségek árusításához vagy a golfpálya füvének karbantartásához nem feltétlenül szükséges informatikai eszközök használata, de rengeteg nagyvállalati és kkv-szektorban szolgáltató, termelő cég működése az informatikai rendszerei, adatai, információi hiányában akár teljesen leállhat.

Persze ahhoz, hogy az adatok rendelkezésre álljanak, az azokat tartalmazó és működtető erőforrásoknak is biztosítani kell a folyamatos működését.

Ez jellemzően két tényezőből áll: az adatok mentéséből, illetve az azokat megvalósító környezetből. Az „őskorban” a mentéseket szalagos adathordozókra másolták a nap végén, majd egy páncélszekrényben tárolták őket. Persze ekkor a szalag könnyen sérült, lehet, hogy a páncélszekrényhez a használónak nem volt kulcsa, kevés volt a hely, vagy éppen rengeteg szalagra volt szükség. 

Ahogy fejlődött a világ, úgy fejlődött az adatok tárolása, működtetése is. A manapság is sok helyen használt alkalmazások – mint például a másodlagos szerver kiépítése, a használt erőforrások tükrözése – megoldást jelentenek a nem várt események során bekövetkezett működésleállás rövidebb időn belüli folytatására, ez azonban sokszor rendkívül nagy és aránytalan anyagi terhet ró a vállalatokra. A kkv-szektorban pedig megfizethetetlen, ezért a kockázattal nem arányos védelemnek titulálják, vagyis bevállalják egy esetleges leállás veszélyét. Felmerül a kérdés, hogy valóban végeztek-e erre vonatkozóan a szervezetek teljes körű kockázatelemzést, felfedve azokat a működési anomáliákat, amelyek a helyettesítő erőforrások nélkül kritikus problémát okozhatnak.

Amennyiben a válasz nemleges, akkor ezek a vállalatok a működésük szempontjából komoly veszélynek vannak kitéve. Ha például a jelenlegi Covid-járványt vesszük figyelembe, ugyan nem közvetlenül az adatok, információk, informatikai eszközök elvesztéséről beszélünk, de a pandémia következtében kiesett munkavállalók kritikus munkaerőhiányt okozhatnak, ebből adódóan nincs, aki kezelje a rendszereket, így közvetett módon a szolgáltatás, termelés leállása következhet be. Ez pedig nyilvánvalóan hatalmas veszteséget okoz a cégnek, és bizony sok esetben a folyamatok visszafordíthatatlanok lesznek.

A felhőalapú rendszerekre való átállás ugyanakkor sok szempontból nyújt kényelmet, és kevesebb az anyagi ráfordítás, mint a korábbi megoldásokra. Mára elértünk oda, hogy számos irodaházból eltűntek a szerverszobák, az üzletmenet-folytonossági rendszerekben általánossá váltak a felhőszolgáltatások nyújtotta megoldások. Miután nincs „vasunk”, de még szerverszobánk sem, így nem szükséges informatikai katasztrófaelhárítási terveket készítenünk. Korábban – és persze számos helyen még most is, ahol nem a felhő a teljes infrastruktúrára a megoldás – ezekben az úgynevezett DR (disaster recovery – katasztrófa-helyreállítási terv) tervekben jelenítettük meg egy-egy infrastruktúra leállása után a helyreállítás folyamatát.

A felhőbe költözés hatékonyabbá, alkalmazkodóbbá, ellenállóbbá, végső soron jövedelmezőbbé teheti a vállalatokat. 

A SaaS (Software as a Service) és IaaS (Infrastructure as a Service) modellek lehetővé teszik a szervezetek számára, hogy az informatikai és adatkezelési funkcióik jelentős részét „alvállalkozásba” szervezzék ki. A lemezkapacitástól a biztonságos hozzáférésig mindenről a felhőszolgáltató gondoskodik – hozzátéve, hogy a végső felelősség mindig az ügyfélnél marad, ezért megfelelő védelmi intézkedéseket és bizonyosságszerzési módszereket kell bevezetnünk.

Az üzletmenet-folytonossági rendszer kialakításakor, miután a kiszervezés és a felhőbe költözés megtörtént, a vállalatok sokszor megnyugszanak, abban a hamis tudatban élnek, hogy ez egyben azt is jelenti, hogy megoldódott a teljes üzletmenet-folytonossági rendszerük. Elképzelhető, hogy ez így van, de ez a ritkább eset.

Ahhoz, hogy egy vállalkozást a felhőrendszerekbe helyezzenek át, fel kell mérni, hogy a választott szolgáltató milyen módon járul hozzá a vállalat ellenálló képességéhez. Fontos felismerni, hogy a felhőszolgáltatók az általuk kínált támogatás szintjén jelentősen eltérnek. Például egyesek csak az üzletmenet-folytonossági tervek végrehajtását felügyelik, mások a terveket végre is hajthatják.

Összességében azonban a felhőszolgáltatások jelentősen fokozhatják a vállalat ellenálló képességét, amennyiben az igénybe vett szolgáltatásokat nagyon alapos, átgondolt, vállalkozásra szabott tervezés előzi meg.