Mire elég az év eleji gyorsulás?

Kétségtelen, hogy az ukrajnai háború kitörése számos, döntően közvetett hatáson keresztül rontja a növekedési kilátásokat. Ráadásul jelentős bizonytalanságot okoz, hogy a háború időtartama, végkimenetele, a szankciók további fokozása, vagy kedvező esetben enyhítése még nem ismertek. Ezek hatása a termelési láncokra, energia-, nyersanyag- és élelmiszer-ellátásra kiszámíthatatlan, ami az árupiacokon szélsőséges áringadozásokat, volatilitást okoz.

Ilyen körülmények között nem csupán a növekedési, hanem az inflációs, államháztartási, külkereskedelmi előrejelzések is fokozott nehézségekbe ütköznek. A növekedésre vonatkozóan némi kapaszkodót adhatnak az év első két hónapjában megjelent adatok, amelyek érdemi gyorsulást mutatnak a tavalyi negyedik negyedévhez képest. Mindez a tavaly év végi váratlanul gyors gazdasági növekedés áthúzódó hatásaival együtt felveti azt a kérdést, hogy milyen kiindulóponthoz képest romlik a növekedés trendje. 

A nyers adatok szerint az első két hónapban az ipari termelés volumene 6,6 százalékra gyorsult a tavalyi utolsó negyedévben realizált 1,6 százalékos növekedéshez képest, az építőipar kibocsátása 22,7 százalékra gyorsult a negyedik negyedévi 19,2 százalékról,

a kiskereskedelmi forgalom volumene 7,2 százalékra a korábbi 5,5 százalékról, a vendéglátásé 59,2 százalékról 71,7 százalékra, a vendégéjszakák száma pedig 208 százalékról 399 százalékra ugrott.

Ez utóbbiakban természetesen bázishatások játszottak szerepet. A tavalyi évi átlagos súlyukkal számolva a felsorolt ágazatok mintegy 2 százalékponttal gyorsíthatták a GDP-növekedést a tavalyi negyedik negyedévi 7,1 százalékhoz képest. Más ágazatok akár lassulást is mutathattak, különösen azok, amelyek már egy évvel ezelőtt is magas bázist értek el, azonban összességében reális lehetett, hogy az idei első két hónapban a gazdasági növekedés elérte a 8-9 százalékot, ami megerősíti az MNB magas frekvenciájú adatokon mért becslését.

Negyedéves alapon vizsgálva az ipar átlagosan 3,8 százalékkal, az építőipar 4,7 százalékkal, a kiskereskedelmi forgalom 1,3 százalékkal növelte kibocsátását a tavalyi negyedik negyedévi átlagos szinthez képest. Mivel negyedéves alapon feltehetően más ágazatok is növekedést mutathattak, az első két hónapban a GDP bőven 1 százalékkal felülmúlhatta a tavalyi utolsó negyedéves szintet. 

A tavaly év végi, várakozáson felüli gazdasági élénkülés áthúzódó hatásai, valamint az idei első két hónap adatai alapján tehát önmagában indokolt lett volna a növekedési kilátások javítása, miközben a háború kitörése óta egyelőre nem érkeztek információk a növekedést érintő komolyabb törésről, ezért még csak a növekedést érintő kockázatokról beszélhetünk. Mivel a korábbi várakozásokhoz képest magasabb kibocsátási szinten érte a hazai gazdaságot a háború kitörése, így ehhez a magasabb növekedéshez viszonyítva lehet mérsékeltebb az idei növekedés üteme.

A kilátásokat emellett tovább javíthatná, hogy februárban az ipari rendelésállomány 26,2, az építőipar új szerződéseinek volumene 92,7, szerződésállománya pedig 19,2 százalékkal haladta meg az egy évvel ezelőtti szintet.

A háború nyilvánvaló negatív hatásai mellett is vannak ugyanakkor olyan folyamatok, amik valamelyest ellensúlyozhatják az előbbieket. Az üzemanyagárak befagyasztása számottevően megnövelte a hazánkban megvalósuló üzemanyag-forgalmat, ami a kiskereskedelmi forgalom adatai mellett a hazai olajfinomítást is meredeken növeli, ami az ipari adatokban fog jelentkezni. Az ukrajnai menekültek itthon megjelenő fogyasztása, illetve a számukra vásárolt adományok szintén élénkítik a hazai kiskereskedelmet, csakúgy, mint a határ menti vásárlások az egyes élelmiszerekre bevezetett árplafon miatt.

Ezek persze ideiglenes hatások lehetnek, de kétségtelen, hogy az idei bérdinamika és a lakossági transzferek bőven felülmúlják a vártnál lényegesen magasabb inflációt is, az utóbbit pedig az árkorlátozások fékezik, így a reáljövedelmek idén is dinamikusan emelkedhetnek, hozzájárulva a fogyasztás bővüléséhez. Mindezek alapján nem érezzük indokoltnak az idei növekedési kilátások radikális romlását, azonban az előzőekben felvázolt kedvezőbb növekedési esély elveszhet.