Merre tovább, magyar gazdaság?

A héten közzétette a KSH az első negyedéves GDP-adatot, amely – a tavalyi utolsó negyedévhez hasonlóan – ismét pozitív meglepetést okozott az elemzőknek és a piacoknak. Bár a várakozások egyáltalán nem voltak pesszimisták, hiszen számos indikátor jelezte, hogy a növekedés tovább gyorsult az időszakban,

a 2,1 százalékos negyedéves és a 8,2 százalékos éves szintű bővülés az optimista várakozásokhoz képest is impozánsnak mondható.

Most éppen az adatok részletes bontását várjuk, amelyek azonban vélhetően már nem okoznak különösebb meglepetést. A KSH gyorskommentárjából kiderült, hogy az ipar viszonylag ellenállónak bizonyult a fennmaradó ellátási feszültségekkel szemben, és az ágazat pozitívan járult hozzá a növekedéshez. Eközben a folytatódó bérkiáramlás és a fiskális transzferek nyomán gyorsuló belföldi fogyasztás a szolgáltatások tovább emelkedő teljesítményét támogatta.

Egy friss GDP-adat közzététele mindig jó alkalom arra, hogy átgondoljuk az év további részére, illetve az egészére vonatkozó GDP-előrejelzéseinket. Sajnos azonban jelenleg ismét olyan helyzetben vagyunk, amikor a múlt nem ad túl sok támpontot a jövőre nézve. Hiszen az első negyedévet még csak visszafogottan érintették a háború és a gazdasági szankciók negatív hatásai, amelyek azonban a második negyedévtől már nem hagyják érintetlenül a magyar gazdaság teljesítményét sem. A rövid távú kilátások tehát hirtelen jelentősen rosszabbodtak, s ilyenkor az éves adat sok mindent elrejt. Emiatt érdemes lehet inkább a rövid bázisú negyedév/negyedév számokra koncentrálni.

Nem véletlen, hogy most az a kérdés van leginkább fókuszban, hogy a gazdaságok a közeljövőben technikai recesszióba csúsznak-e vagy sem. Hazánkban az alapvárakozásunk szerint a második negyedévben visszaeshet a növekedés negyedéves bázison. A csökkenés elsősorban a visszafogottabb ipari teljesítmény következménye lesz: a szektort nálunk is nagymértékben érintik a háború nyomán tovább emelkedő nyersanyag- és energiaárak, az ellátási lánc problémáinak újabb köre, valamint a bizonytalanabbá váló külső kereslet. Innentől kezdve a nagy kérdés, hogy a harmadik negyedévben mi történik, képes lesz-e a gazdaság ismét nőni negyedéves bázison, vagy sem.

Ha újabb csökkenés következik be – aminek azért a háború elhúzódását látva nem nulla a valószínűsége –, akkor leszünk a definíció szerint a technikai recessziónál. Figyelembe véve azonban a stabilnak tűnő belső keresleti elemeket, a turizmus folytatódó helyreállásából eredő növekedési potenciált, illetve az ellátási láncok problémáinak rendeződése után várható felpattanást az iparban, jelenleg azért nagyobb esélyét látjuk annak, hogy a harmadik negyedévben ismét pozitív tartományba kerül a negyedév/negyedéves ráta, majd a kilábalás a negyedik negyedévben is folytatódhat. 

És hogyan hatna a fenti történet a teljes éves növekedési rátára? Úgy gondoljuk, hogy ha a közvetlenül előttünk álló időszakban elkerüljük a komolyabb negyedéves visszaesést, illetve a technikai recessziót, annak ellenére, hogy az éves bázisú növekedési indexek fokozatosan lassulnak majd,

az éves átlagos gazdasági növekedés nagy valószínűséggel a 4,5–5 százalékos tartományban lesz.

Bár ez háborús időszakban első ránézésre magasnak tűnhet, de a tavalyi évről áthúzódó erős hatások és a magas első negyedéves teljesítmény, úgy gondoljuk, alátámasztja ezt a várakozást. Ráadásul dinamikusabb második féléves felpattanást feltételezve akár a háború kitörése előtti előrejelzésünk, az 5,4 százalékos éves átlagos GDP-növekedés sem tűnik elérhetetlennek az idén. 

Akkor nincs is negatív hatása a háborúnak, nincs is miért aggódnunk? Sajnos van. Az orosz energiaimport szankciójának bonyolult kérdésköre, az EU-val való kapcsolataink rendezetlensége, a várhatóan tovább szigorodó monetáris politika és a tartósan is magasabb kamatkörnyezet, a jóval bizonytalanabb beruházási környezet, a hitelezés várható lassulása és a közelgő fiskális konszolidáció a 2023-as kilátásokra is kihat majd. Jövőre pedig már nem lesznek ennyire erősek a megelőző évről áthúzódó hatások, hogy szinte „automatikusan” legalább 3-4 százalékos növekedést generáljanak.