Az Eurostat júniusi elemzése az EU gazdaságáról

A legfontosabb üzenet, amely az Eurostat friss elemzéséből kiolvasható, hogy az Európai Unió ipara, ha kismértékben is, de növekedett (0,3 százalékkal). Viszont rossz hír, hogy az infláció rekordmagasságokba kúszott fel, továbbá romlottak a halálozási adatok. Az ellátási láncok – elsősorban a háború miatt – tovább akadoznak, és növekvő költségeik hozzájárulnak az infláció emelkedéséhez. A sok bizonytalanság következtében romlik a cégek és a fogyasztók hangulata. A hangulatindexek értéke jóval a pandémia előtti szint alá esett vissza.

Jó hír viszont, hogy nem nő a munkanélküliség. Nézzük most meg a V4-országok és Ausztria, valamint Németország néhány fontos gazdasági mutatójának alakulását!

A GDP alakulását összehasonlítható adatból az első negyedéves áll rendelkezésre. A legnagyobb, 2,5 százalékos növekedés Lengyelországban volt, a legalacsonyabb, 0,2 százalékos pedig Németországban. Németországgal kapcsolatban meg kell említeni, hogy 2021 első és negyedik negyedévében csökkent a GDP-jének az értéke (1,7 és 0,3 százalékkal). Ez érzékelteti a német gazdaság gondjait. A magyar érték 2,1 százalékkal a második helyen van. A harmadik helyen Ausztria található 1,5 százalékos növekedéssel. A cseh érték 0,9 és a szlovák 0,4 százalék. A GDP növekedése Magyarországon 2021 mindegyik negyedében pozitív volt.

Az infláció növekedése ez év májusában Csehországban volt a legmagasabb, 15,2 százalék. A második Lengyelország 12,8 és a harmadik Szlovákia 11,8 százalékkal. A V4-ek között a magyar érték a legalacsonyabb, 10,8 százalék, de így is jóval magasabb, mint az osztrák 7,7, a német 8,7 százalék vagy az unió 8,8 százalékos átlaga.

A GDP-arányos államadósság 2021 negyedik negyedévében, a vizsgált hat ország közül Ausztriában volt a legmagasabb, 82,8 százalék. Magyarország követi másodikként 76,8 százalékkal. Az EU-s átlag 88,2 százalék. A legalacsonyabb érték Csehországot (41,9 százalék) és Lengyelországot (54,2 százalék) jellemzi, ami a gyorsan változó, válságokkal terhelt időben nagy előny számukra, hiszen nem terheli a költségvetésüket jelentős kamatfizetési kötelezettség.

Az államháztartási hiány 2021 negyedik negyedévében Magyarországon volt a legnagyobb, 11 százalék, a második helyen Szlovákiát találjuk 10,1 százalékkal. A legalacsonyabb hiány Németország van, 3,7 százalék, de nem magas az osztrák (5,1 százalék) és a lengyel érték (5,8 százalék) sem. Az EU-ban a GDP-arányos hiány átlagértéke 2,9 százalék. 

Az ipari termelés 2022 áprilisában márciushoz viszonyítva Csehországban 0,9, Magyarországon 1,5, Szlovákiában pedig 1,1 százalékkal csökkent. A német érték 1,3, a lengyel 0,2, az osztrák 2,2 százalékos növekedést mutat. Az EU-s átlagérték szerényen, 0,3 százalékkal bővült.

Az új cégek létrejötte fontos mutató, hiszen a gazdaság dinamizmusát, új tevékenységek megjelenését jelzi. Az Eurostat adatai 2022 első negyedévére állnak rendelkezésre, de nem minden országra. A vizsgált hat országból csak négyre, Magyarországra, Lengyelországra, Szlovákiára és Németországra van adat: mindegyik negatív, ami azt mutatja, hogy 2021 negyedik negyedévéhez viszonyítva csökkent az új cégbejegyzések száma.

A csökkenés Magyarországon 3,6, Lengyelországban 1,4, Szlovákiában 10,3 és Németországban 5,3 százalék. Az EU legtöbb országában egyébként a csökkenés a jellemző. Ellenpélda Hollandia, ahol 1,1, Litvánia, ahol 15,4, és Horvátország, ahol 3,4 százalékkal nőtt az újonnan indult cégek száma. A kedvező üzleti környezete miatt állandóan dicsért Észtországban viszont drámai mértékben, 27,4 százalékkal csökkent az  újonnan regisztrált cégek száma.

Az építőipar is vegyesen teljesített. Márciusról áprilisra a vizsgált hat ország mindegyikében teljesítménycsökkenés volt tapasztalható: a legnagyobb, 5,9 százalékos Magyarországon, a legkisebb, 1,6 százalékos pedig Ausztriában. A lengyel érték 5,1, a szlovák 3,7 és a német 2,1 százalékos csökkenéssel zárta az áprilist. 

Márciusról áprilisra a kiskereskedelem is romló adatokat mutat. A legnagyobb, 5,4 százalékos csökkenés Németországban, a legalacsonyabb, 1,4 százalékos pedig Szlovákiában volt. A magyar kiskereskedelem értéke áprilisban 2,4, a lengyel 3,3 százalékkal maradt a márciusi érték alatt. A cseh adat nem áll rendelkezésre. 

A nemzetközi kereskedelemtől való függőség beszerzési problémákkal terhelt válságok idején gyenge pontja egy gazdaságnak. E függőség a vizsgált hat ország közül Magyarországon a második legerősebb, a GDP 156,1 százalékát éri el. Bennünket csak Szlovákia előz meg 195,2 százalékkal. A cseh érték 143,5, a lengyel 115,5, az osztrák 114,6 és a német csupán 94,2 százalék. Szlovákia erősen romló gazdasági adatai éppen ebből az erős, elsősorban a német autóipartól való függőségből adódnak.

A gazdasági helyzet nagy hatással van a foglalkoztatottságra, a munkanélküliségre és a fiatalok munkavállalási lehetőségeire is. A mortalitás alakulására pedig a pandémia kezelése és az egészségügyi hálózat működési hatékonysága lehet a legnagyobb hatással. 

A táblázat adatai szerint Magyarország a munkaerővel kapcsolatos mutatókban a V4-ek között általában a második (foglalkoztatottság, nem dolgozó, nem tanuló fiatalok, többlethalálozás) vagy a harmadik helyen van (munkanélküliség). 

Meglepő, hogy egy mutató – a nem dolgozó, nem tanuló fiatalok – kivételével az osztrák és német adatok nem sokkal jobbak a V4-ek adatainál. Sőt például a munkanélküliségre és a foglalkoztatottságra az osztrák adat rosszabb, a többlethalálozásra pedig nemcsak az osztrák, hanem a német adatnál is jobbak egyes V4-országok adatai. 

Nézzük meg még egy fontos, a jövővel kapcsolatos mutató, a gazdasági hangulatindex alakulását is!

A hangulatindex értéke általában elég alacsony, március óta Lengyelországban, a teljes időszakban Szlovákiában és egy hónap kivételével Csehországban is 100 százalék alatt van. A magyar érték január, az osztrák február óta romlik. A német érték márciustól romlik, de utána stabilan tartja magát. De májusban 100 alatt volt a belga, a dán, az észt, a lett és a szlovén érték is. Viszont jobb a hangulatindex-értéke Horvátországban (109,3), Olaszországban (106,3), és Portugáliában (107,4). A 100 alatti hangulatindex pesszimista véleményt tükröz a gazdaság jövőbeli alakulásával kapcsolatban.

A tartósan alacsony hangulatindex-érték alacsonyabb beruházási és fogyasztási szinttel járhat együtt. Fontos friss adat továbbá, hogy a júniusi beszerzésimenedzser-index 54,8-ről 51,2-re esett vissza a gazdaságra általában az eurózónában, a feldolgozóipar esetében pedig csak 49,3-es értéket ért el (az ING Bank elemzése szerint). Ez arra utalhat, hogy a termelés és a fogyasztás növekedési üteme egyaránt csökkenhet.

Összességében az adatok alakulása a  környezeti bizonytalanság, a háború és a szankciók okozta gazdasági problémák hatásait mutatja. Az újonnan piacra lépő cégek csökkenő száma is a fokozott bizonytalansággal van kapcsolatban. Az egészségi állapot sem ad optimizmusra okot, hiszen továbbra is magas a mortalitási szint. A V4-országok között elsősorban Szlovákia romló adataira érdemes felfigyelni, és levonni belőle azt a következtetést, hogy egy gazdaság egyetlen ágazattól való erős függése gyorsan változó, bizonytalan körülmények között nagy kockázatot jelent. Ezt érzékelteti az IMD versenyképesség-kutató június 14-én megjelent tanulmánya is, amely szerint a GDP-növekedés esélye tekintetében Szlovákia a vizsgált 63 ország között az 55. helyen van. Exportja 2022 áprilisában márciushoz viszonyítva gyakorlatilag stagnált (0,1 százalékos növekedés), míg az EU-s átlag 2,1 százalékos bővülést mutatott. Igaz, havi, illetve negyedéves adatokat közölt az Eurostat, de az egyik hónapról, illetve az egyik negyedévről a másikra alakuló értékek sokkal érzékenyebben mutathatják az elindult változásokat, mint az éves összehasonlítások. A következő elemzés júliusban várható.