Bekerül-e a Revolut a magyar tranzakciós illeték egyirányú utcájába?

A magyar kormány extraprofitadókról szóló kormányrendelete szerint a Revolut és fintech társai is a pénzügyi tranzakciós illeték alanyai lesznek 2022. július 1-jétől. De vajon mit tehetnek a fintechek? 

Azóta, hogy a magyar kormány az elbukott európai Tobin-adó mintájára létrehozta a magyar pénzügyi tranzakciós illetéket, nagyon sok víz lefolyt a Dunán. Akkoriban még mindössze hatévesek voltak az első mai értelemben vett okostelefonok,

a ma már egymilliós felhasználószám felé közelítő Revolutot pedig csak 2015-ben alapították meg.

A kezdeti évek után benne volt a levegőben, hogy miként a kilencvenes évek közepén nemzetközi koncessziót nyert hazai távközlési társaság sem tudta maradéktalanul érvényesíteni a monopóliumát az internetes hívások (IP) megjelenésével, úgy a hazai bankszektor sem tudja majd felvenni a versenyt hosszú távon a fintech cégek határon átnyúló szolgáltatásaival. Őket ugyanis – több más előny mellett – nem terhelte a hazai pénzügyi szolgáltatókra kirótt tranzakciós illeték.

Ennek a – fintech cégek szempontjából kétségkívül idilli – állapotnak vetett véget a 2022. évi 93. Magyar Közlönyben június 4-én megjelent kormányrendelet az extraprofitadókról. A jogalkotó itt az összes olyan pénzügyi szolgáltatóra kiterjeszti a pénzügyi tranzakciós illetéket, amely a határon átnyúlóan Magyarországra szolgáltat. Ez tehát messze nemcsak a Revolutra, hanem fintech társaira, így például a Wise-ra és a PayPalra is vonatkozik, sőt bármely külföldi bankra vagy más pénzügyi intézményre, amelynek pénzügyi szolgáltatása a magyar ügyfelek számára belföldön elérhető, miközben magyarországi székhellyel, leányvállalattal, fiókteleppel nem rendelkezik.

Ezeknek a szolgáltatóknak az illeték alanyává válását követő hónap elsejéig be kell jelentkezniük a magyar állami adóhatósághoz. A tranzakciós illetéket ugyanis nekik – és nem az ügyfeleknek – kell megfizetniük. Első alkalommal legkésőbb szeptember 1-jéig kell megtenni ezt a bejelentést, ha addig az alanyává válik egy ilyen szolgáltató. Teljesen nyilvánvaló, hogy legalább a Revolutnak, a Wise-nak és a PayPalnak biztosan ott kellene lennie a bejelentkezők listáján, legkésőbb az idei tanév kezdetén.

Jelen pillanatban csak tippelni lehet, hogy ez megtörténik-e. Egyrészt nehézkes lehet a külföldi fintech cégek Magyarországra utalásainak leválogatása és ezzel az illetékfizetési kötelezettségük megállapítása. De azt már végképp lehetetlen kontrollálni, hogy az adott fintech rendszeren belül vagy magyar számlán kívül máshová mennyi pénzt küldtek a magyar felhasználók, hiszen ez mind az illeték alapjául szolgál.

A másik oldalról nézve viszont a fintech cégek alapvetően törvénytisztelők. Erre jó példa, amikor a Revolut korlátozni kívánta az ingyenes készpénzfelvételt.

A Magyar Nemzeti Bank a magyarországi egyoldalú szerződésmódosítás tilalmára hivatkozva jelezte a fintechnek, hogy a változás ellentétes a magyar jogszabállyal. A Revolut visszalépett a változtatástól, Magyarországon nem vezette be. Ez egy fontos iránytű lehet annak megítélésében, hogy mit várhatunk a fintech cégektől a jogkövetést tekintve.

Ugyanakkor egy hasonló magyar különadót, a külföldi fogadóirodákra a távszerencsejátékok vonatkozásában kivetett kötelezettségeket – beleértve a bírságokat is – sosem sikerült behajtani. Sőt, a magyar kormánynak még a szolgáltatók által indított bírósági beadvánnyal is szembe kellett néznie. Bár a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága engedélyezett távszerencsejátékokat tartalmazó listáján ma is csak a magyar állami Szerencsejáték Zrt. Tippmixpro oldala szerepel, a tiltólistán viszont megtalálható 162 külföldi domain. Pontosabban döntő többségüknél a „honlapblokkolás végrehajtása felfüggesztve (technikai okok miatt)” megjelölés áll, ami azt bizonyítja, hogy az állam nem tudott érvényt szerezni a jogszabálynak a külföldi szereplőkkel szemben. Nagy kérdés, hogy ennek mintájára a fintech cégek vajon összeállhatnak-e, és megtámadhatják-e a magyar kormány extraprofitadót kivető kormányrendeletét.

Legkésőbb szeptember 1-jén már lesz képünk arról, hogy mely fintech cégek vetették alá magukat a hazai jogi szabályozásnak, és melyek nem.

Ezzel párhuzamosan minden bizonnyal a további lépéseikről is hallunk majd a nyár végére, ha lesznek ilyenek. A Biztos Döntés rendszeresen figyeli a pénzügyi szolgáltatások piacát. Köztük különös figyelmet fordít a napi pénzügyekre, azon belül pedig a bankok mobilalkalmazásaira, amelyek értékelését, változásait minden héten figyelemmel kíséri.

Egy biztos: egy másik jogszabály tiltja az egyoldalú szerződésmódosítást, vagyis hogy a pénzügyi szolgáltatók áthárítsák az illetéket a magyar fogyasztókra. Az ügyfelek tehát elvileg nem észlelhetnek ebből a csatározásból semmit, de erről biztosat csak szeptember 1-je után tudhatunk.