Mostanra széles körben ismert tény, hogy a fintech szektor leszálló ágban van. A visszaesést jelentős mértékben a globális makrogazdaság lassulása, a növekvő infláció és az orosz–ukrán háború okozta bizonytalanság váltotta ki.
Nem csak külső tényezők vezettek azonban ide. Több alszektorban is kérdések övezik a vállalatok nyereségtermelő képességét. A legismertebb fintechek többsége máig veszteséges, úgy, mint a Revolut, vagy a világ legnagyobb BNPL szolgáltatója, a Klarna. A nehézségek közepette egyre többen teszik fel a kérdést, hogy miként érhet súlyos dollár tízmilliárdokat egy veszteséges cég. Ennek eredménye az is, hogy a Klarna értékeltsége nemrég 45,6 milliárdról 6,7 milliárd dollárra, alig hetedére csökkent.
A kockázati tőkések körében megfigyelhető pesszimizmus helyenként már eltúlzottnak tűnik. Noha a makrogazdasági tényezők negatív hatást gyakorolnak a rövid távú kilátásokra, a nagyobb fintechek többsége változatlanul jelentős növekedési potenciállal rendelkezik. Észszerű dolog elvárni, hogy előbb-utóbb ezek a vállalatok profitábilissá váljanak, de sokan könnyen elfelejtik, hogy a startupok esetén ez nem megy egyik napról a másikra.
Emiatt egyre nehezebb úgy tőkéhez jutni, hogy az ne járjon együtt a cég értékének csökkenésével. A fintechek érdekes választ adtak erre a kihívásra. Az érettebb szereplők nagy számban vesznek fel hiteleket a költséges kockázati tőke helyett. A kisebbek számára ez nem olyan erős opció, mivel ők nehezebben tudják igazolni hitelképességüket, így marad a feladat, hogy meggyőzzék a VC-ket. A nagyokkal viszont már más a helyzet, ezt az augusztusi adatok is jelzik.
A tavaly augusztusi finanszírozási ügyletek 9 százaléka hitel, a maradék 91 százaléka tőkebevonás volt. Mostanra ez az arány elmozdult a hitelek felé, idén augusztusban már 17–83 volt a megoszlás. Ez viszont még csak a darabszám, ami nem változott drasztikusan, hiszen a kisebb fintecheknek továbbra is a VC-knél kell kopogtatni.
A finanszírozási volumen tekintetében sokkal drámaibb az átalakulás. Tavaly augusztusban a fintechek által kapott friss források 12 százaléka származott hitelekből, 88 százaléka pedig tőkebevonásokból. Mostanra teljes fordulat következett be, a hitelek viszik a prímet 66 százalékkal, a tőkebevonások részesedése pedig mindössze 34 százalékra esett vissza. Emlékezzünk, mindez úgy történt meg, hogy az ügyletek 83 százaléka továbbra is tőkebevonás, de ezek méretüket tekintve sokkal kisebbek.
Vagyis a nagyobb finanszírozási ügyletek mostanában döntő többségben hitelek.
Augusztusban ez azt jelentette, hogy a tizennégy legnagyobb finanszírozási esemény közül mindössze egy volt tőkebevonás, a maradék mind hitel. Ez az eredmény korábban elképzelhetetlen lett volna és jelzi, hogy a befektetők pesszimizmusára hasonló óvatossággal reagált maga a szektor is.
A jelenség egyébként teljesen logikus. A fintechek nem akarnak úgy új befektetőket szerezni, hogy ehhez el kell fogadniuk a piac pesszimista értékelését. Az érettebb szereplők már nem szorulnak rá úgy a befektetők szakértelmére és kapcsolati hálójára, így megtehetik, hogy inkább hitelt vesznek fel.
Az, hogy ezt hirtelen ennyien megteszik, a biztonságra való törekvés eredménye. Ha megvárják, amíg elfogy a pénzük, már túl nagy kockázatot jelentenek és nem kapnak hitelt kedvező feltételek mellett. Ezzel egyúttal magukra fogadnak, hiszen ha sikerül növekedniük, a hozam döntő részét megtarthatják. A hitelezőknek a tőkeösszeg mellett csak a kamatokat kell visszafizetniük. Ha időközben a cég mérete többszörösére növekedett, az a tulajdonosoknak teremt értéket. Ezzel szemben a befektetőket tulajdonrészükkel arányosan megilleti az értéknövekedés is.
A hitelezők sem járnak rosszul.
Őket baj esetén előbb fizetik ki, mint a befektetőket, így amennyiben biztosnak látják egy vállalat jövőjét, korrekt kockázatok mellett szállhatnak be. Ha pedig most optimális pénzforrást jelentenek számukra, később folytatódhat az együttműködés, ami további bevételekhez vezet. Elmondható, hogy a jelenlegi helyzet – bár idővel elkezd majd visszafordulni – mindenkinek előnyös.
A Peak kutató és tanácsadó csapata minden hónapban átfogó körképet készít a fintech világ mozzanatairól, azok bankszektorra, biztosítókra, IT szektorra és kormányzati szervekre gyakorolt hatásairól. A tanulmányokban részletesen foglalkoznak a külföldi piacok legsikeresebb üzleti megoldásaival, valamint kitérnek ezek hazai megvalósíthatóságára is.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.