Az eredményes népszámlálás kulcsa a lakosság együttműködő hozzáállása
A népszámlálás eredményeire épülő információk alapvető fontosságúak a gazdasági és a társadalmi élet szereplői számára. A sokrétű kérdéseken alapuló adatvagyon mélyebb vizsgálata olyan összefüggésekre világíthat rá, amelyek más adatgyűjtésekből nem derülnének ki. A folyamatosan élénkülő információigény, a felhasználók szélesedő köre szükségessé teszi az egyre gyorsabb és egyre sokrétűbb tájékoztatást, ennek jegyében tervezte a Központi Statisztikai Hivatal a jelenlegi cenzus megvalósítását is.
Három hete ért véget, és a beérkezett kérdőívmennyiség ismeretében elmondható, hogy sikeresen zárult a népszámlálás online kitöltési szakasza. Az interneten keresztül történő adatszolgáltatás nagy népszerűségnek örvendett, több mint háromszor annyian éltek vele, mint a legutóbbi népszámlálás idején. Ez alkalommal a lakcímek 63,5 százalékáról töltötték ki online a kérdőíveket, ehhez a magas arányhoz jelentős mértékben járult hozzá a lakosság együttműködő hozzáállása és az internethasználat bővülése.
Az online beküldött kérdőívek magas aránya gyorsítja a feldolgozást, amely a KSH rendszerébe bekerült adatok tekintetében – a legmagasabb szintű adatvédelmi protokoll biztosítása mellett – máris elkezdhető.
Mivel a teljes cenzus, így a jelenleg tartó, személyes interjúkon alapuló szakasz is elektronikus formában zajlik, ezért várható, hogy az első adatok jövő tavasszal történő közzététele után az összeírás publikálható adatállománya a korábbiaknál rövidebb idő alatt, már 2023 őszére elő fog állni.
Az első cenzusok idején a végleges összesítések előállítása igen lassú folyamat volt, az összeírt adatok feldolgozásának hatékonysága a gépesítéssel kezdett rohamosan nőni. A népszámlálási adatok egy részének gépi feldolgozására közel egy évszázada, az 1930-as népszámlálás alkalmával tettek először kísérletet Hollerith-féle lyukkártyás gépekkel, a demográfiai adatok, illetve a foglalkozási és a demográfiai adatok egybevetése tekintetében. Számítógépeket az 1960. évi népszámlálás során használtak először, és az 1970-es cenzustól kezdve már kizárólag ezzel történt az adatok feldolgozása. 1960 és 1990 között a kérdőívek adatait – a kódolást követően – hagyományos formában rögzítették, 2001-ben és 2011-ben pedig javarészt optikai adatbevitellel, intelligens karakterfelismerő technikával folyt a papír kérdőívek digitalizálása.
A felhasználói kör szélesedése gyökeresen átalakította az elvárt igényeket is, amelyekhez a statisztikai hivatal rugalmas közzétételi formák bevezetésével igyekszik alkalmazkodni. Az eredmények publikálásához már a korai időszakban is hozzátartozott az országban, illetve annak egyes részein tapasztalható jelenségek, valamint az előző népszámlálás óta lezajlott folyamatok szöveges összefoglalása. Emellett az adatok minden alkalommal elérhetők – sokszor települési szintre lebontott – táblázatok formájában. Ez kezdetben csak nyomtatott köteteket jelentett, de időközben ezek is bárki számára hozzáférhetővé váltak digitalizált formában.
A 2001-es népszámlálástól kezdve letölthető, az adatok egy része tekintetében a korábbi népszámlálásokra történő visszatekintést is tartalmazó táblázatokat tesz közzé honlapján a hivatal.
A KSH célja, hogy az új felhasználói igényeket folyamatosan kövesse, és azokat a lehető leggyorsabban, illetve a legnagyobb mértékben kielégítse. Kutatószobáinkban például 2007 óta biztosítunk tudományos célú kutatási lehetőséget részletes, közvetlen azonosításra alkalmatlan mikroadat-állományokon.
A valós kép kialakításához és a megfelelő következtetések levonásához azonban feltétlenül szükséges a pontos, valósághű adatszolgáltatás, amelyben a népszámlálás hátralévő szakaszában is számítunk a lakosság támogató együttműködésére.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.